Alpár Ágnes szerk.: Az óbudai Kisfaludy Színház, 1892 – 1934 (Színháztörténeti füzetek 80., Kültelki Színházak Műsora 3., Budapest, 1991.)

azzal, hogy 4 ezer frt szubvenciót ad. Hanem hát ez még nem minden. Egy sereg színigazgató megbukott ugyan, de bizonyosan saját hibájából, mert amióta Krecsányi Ignác költözött a színkörbe, azóta ez is szebb estéket lát. ... Sokkal sürgősebb az ó-budai színészet ügye. Ó-Buda mindenesetre az a része a fővárosnak, ahol eddig a magyar nyelv csak lassan nyert tért. És íme, most egy magyar színtársulat képes e városrészben megélni, sőt a társulat igazgatója a saját pénzén épít magának egy fabódét, hogy legalább ne a kávéházban kelljen szorongania. Nem volna helyénvaló, ha az ügyet a főváros is felkarolná és legalább némi segítségben részesítené?" (Budai Hírlap, 1892. V. 22.) "Ó-budai nemzeti színészet. Ezen hangzatos cím alatt hirdeti színielőadásait az a színtársulat, mely Károlyi Lajos vezetése alatt hirdeti a nemzeti kultúrát Ó-Budán. Ma még szerényen megvonulva egy kávéháznak nagytermében folynak az előadások. A 26 tagú társulat V. 7-én érkezett meg Ó-Budára, s ott a Bródyféle kávéház nagytermében kezdte meg előadásait. ... A társulat a jövő héten fog először az újonnan épített arénában játszani." (Budai Hírlap, 1892. V. 29.) "A főváros legtávolabbi részén, Ó-Budán is magyar színház van e hó 16. óta. A most alakult magyar színpártoló egyesület támogatásával Károlyi színigazgató jól rendezett színházban tartja előadásait. Az első előadás Kölcsey Himnuszával kezdődött, aztán színre került a Szentpétery Zsigmond • Tündérlak Magyarhonban^ , melyben Pajor Emília mellett Megyeri, Gerőfiné, Szabó Bandi, Károlyi, Szatmáry, Nyitrai arattak tetszést. Megelőzőleg