Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)

A SZÍNKÖR

műterme. Az első - s később többször felújított - gyermekdarab C.A. Görner nyomán Vécsey Leó "csengő-pengő magyar versekre alkalmazott" Hamupipőké

je volt. "A kis szereplők közül nem egyen meglátszott, hogy könnyebben esnék neki németül, mint magyarul beszélni, de éppen ez az igazgató főérdeme, hogy ily úton végzi a magyarosítás munkáját." (A Színpad, 1888. december 23.) A ligeti színkörben ez év tavaszán a Hófehérke és a hét törpe

, a Csipkerózsika

, a Borsszem Jankó és az elátkozott hercegnő című varázsrege, tündérrege került színre, valamennyit Vécsey Leó alkalmazta magyar színpadra. A Lövölde téren került bemutatásra Komor Gyula Piroska és a farkas

, Kolombusz Kristóf c. tündéries varázsregéje, Földes Árpád és Palágyi Lajos Az arany almafa és a három elvarázsolt királylány c. mesejátéka, Komor Gyula A sziklához láncolt királyleány

, A bűvös hegedű

, Feld Mátyás Ezeregyéj

, A karácsony tündére c. mesejátéka is. A gyermekdarabok általában több mint 200-szor kerültek színre. A Városligeti Színkör nézőterének beosztása a századfordulón: földszinti páholy 5 frt., I. emeleti páholy 4 frt., idegen páholyszék 2 frt., zsöllyeszék 1 frt 20 kr. , földszinti zártszék 1 frt., földszinti oldalszék I. sor 60 kr., II. sor 40 kr., I. emeleti erkélyszék I. sor 80 kr., többi sor 50 kr., II. emeleti e.jvkélyszék I. sor 50 kr. , II. emeleti zártszék 30 kr., II. emeleti bemenet 20 krajcár. Összes férőhely: 40 páholy, 160 ülési hely, 940 számozott, 100 állóhely; 1200 fő.