Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)

A BUDAPESTI VÁROSLIGETI SZÍNHÁZ TÖRVÉNYEI

vét, minden napért negyedhavi díját veszti, esetleg el is bocsájtható. Ugyanez áll arra is, a ki szabadságát önkényesen meghosszabbítja. 49. A városligeti színház tagja csak a fővárosban lakhatik. Újpesten, Kőbányán, a Zugligetben, a Svábhegyen, szóval távolabb eső helyeken városligeti színházi tag csak az esetben vehet lakást, ha erre igazgatói engedélyt kapott. Ki engedély nélkül ily helyre költözött, vagy felszólítás daczára sem akar a városba beköltözni, minden napért negyedhavi díját veszti, esetleg el is bocsájtható. 50. A városligeti színház tagjainak sem a fővárosban, sem azonkívül bármely helyen semmi néven nevezendő nyilvános előadásban résztvenniök nem szabad igazgatói engedély nélkül . E pont minden egyes áthágásáért az illető negyedhavi díját veszti. Ha a tag szabadságra megy és valahol játszani akar, tartozik erre igazgatói engedélyt kérni. A ki ez ellen vét, minden előadásért 25 ^-ot fizet. 51. Szerződésileg ki nem kötött szabadságot a tag csak oly feltétellel kaphat, hogy szükség esetén azonnal hazahivatik. Ez okból köteles a szabadságra menő a helyet, a hová megy, pontosan bejelenteni. A ki más helyre megy s e miatt megtalálható nem volt, vagy a hozzá intézett hazahívásnak nem engedelmeskedik, az okozott zavar és kárhoz képest, 10 V-tól félhavi díjig büntethető, esetleg el is bocsájtható. 52. A ki szabadságot kapott, tartozik azt a rendezőnek azonnal bejelenteni 1 frt büntetés terhe alatt. A ki ennek elmulasztásával zavart okoz, 5-20 %-ig büntethető. VI. A színész a nézőtéren. 53. A nézőtérre a városligeti színház tagjai csak az igazgatóságtól nyert jeggyel mehetnek. A ki ez ellen vét, a használt helyek közül a legdrágábbnak kétszeres árát fizeti.