Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)

IRATOK

a subvenciót Feld részére maga a szerződés biztosí­totta . A tényállás ugyanis az, hogy nevezett szín­igazgatót a színház üzemével járó általános költsé­geken kívül a székesfővárossal szemben való kötele­zettségei (községi adó, vízdíj, tűzoltói kirendelt­ségi díja, tűzkárbiztosítás, jótékony célú előadások megváltása, városi hirdetési díjak stb.) oly összeg­ben terhelik, hogy ez az összeg szinte eléri az eddi­gi évi szubvenció összegét. Ezen évi terhek eredeti javaslatunk szerint dz engedélyezni javasolt szubvenció megfelelő rész­letének kifizetése alkalmával előre levonatnának, valamint levonatnának a szubvencióból ezen fővárosi követelésekből, a közelmúltból fennmaradt hátralékok 6 évre felosztva, úgy hogy az eredetileg javasolt szubvenció megadása után is az a székesfőváros pénz­tárában maradna. Erre való különös tekintettel, vala* mint tekintettel a közismert méltányossági szempon­tokra, a tanács újból javasolni kívánja a közgyűlés­nek, hogy Feld (Rosenfeld) Zsigmond, a Budapesti (Vá­rosligeti) Színház igazgatója részére további hat év tartamára, azaz 1918. évi június hó 15-ig az ú­jabb évi segély az eddigi évi 12.000 koronában sza­bassák meg, s ez is olyképp, hogy abból a székesfő­város nevezett színigazgatóval szemben fennálló kö­veteléseinek hátraléka hat évre felosztva a minden­kor esedékes segély részletekből előzetesen levonas­sanak, továbbá az újonnan felmerülő ily nemű folyó­követelések a szubvencióból szintén vissza tartassa­nak. A folyó évi június 30-ától szeptember 30-áig járó 3000 koronás első részlet azonban kérelmező szorult anyagi helyzetére való tekintettel, minden levonás nélkül volna kiutalványozandó. Továbbá a pénzügyi ügyosztály előterjesztése alapján

Next

/
Thumbnails
Contents