Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

AZ ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ TÁRSULATA

(Delli Lajosné) ugyancsak táncosnő volt,1926ban vonult nyugdíjba. A testvérpárt Kolozsvár, Nagyvárad, Kassa,, Arad, Temesvár, Szeged, a. Budai Népszínház közönsége ünnepelte. Lukácsy Sándor 1835 (Arad) - 1907 (Budapest). Tizenhat éves korában lépett színpadra, Kolozsvárott. 25 évig működött vidéken mint hős- és jellemszínész. 1873ban Pestre jött és a, Miklósy-féle István téri Színház művezetője lett. 1876-tól a, Népszínház rendezője volt. Színészkedése negyvenedik-rendezői működésének tizenötödik, színműírói pályájának huszonötödik évfordulóját a, Népszínház a. VERESHAJÚ című népszínművének előadásával ünnepelte meg. 1891-ben volt ötvenéves színészi jubileuma a Csárda, virága című népszínműben. Összesen kétszázhét darabot rendezett, melyek háromezer-kettőszázkilencvennégy estét töltöttek be. 1903-ban a, megnyíló Király Színház, később a Magyar Színház gazdasági főnöke lett. Mint a, Színészegyesület egykori elnöke a, vidéki színészet érdekében komoly tevékenységet fejtett ki. Dláh Sándor súgó iü4b-iöö^. a színi pályára 1868-ban lépett, de testalkata, miatt nem alkalmazták, ezért súgónak képezte ki magát, csak hogy a színészetnél maradhasson . Oláhné Takács, H

enriette színésznő Oláh Sándor felesége, Miklosy társulatában kezdte pályáját komika, szerepkörben. 1904-ben nyugdíjba, ment. Solymossy Elek 1847-1914. A Budai Színkörben, Molnár György társulatánál lépett színpadra, 1868-ban. Ezután Miklosy István téri Színházának tagja, innen szerződtette RákoSiJenő a, Népszínházhoz, ahol ő mondta, az első szót (1875. X. 15-én). 1886-90 közötti vidéki vendégszerepléseit leszámítva, 1889-ig a, Népszínház 81 darabjában játszott. Népszerűségére