Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

AZ ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE

Miklosy Gyula, legkisebb fia, Aladár (1886-1945) színész és rendező, 1929-től 1931-ig az Óbudai Kisfaludy Színház igazgatója, volt. 1931-ben, az ezredik előadáson a C'YRANÓ címszerepét játszotta,. Miklosy unoka.öccse, Miklosy Imre 1325-től a, kispesti színházat, majd 1926-től az Óbudai Kisfaludy Színházat igazgatta,. Miklosy Gyula, a,z igazgatás mellett a, színészetet sem hagyta abba.. Híres szerepe volt Zrinyi, Claudefrolló a, NOTREDAMEI TORONYŐR b

en, Stern Izsák. Huszonötödik direktori jubileumát 1887. I. 10.-én Selmecbányán ünnepelte Milton szerepében, Jókai Mór darabjában. A la.pok elég gyakran írtak az István téri Színházról (Reform, Vasárnapi Újság, Fővárosi La.pok) lelkesen köszöntve a megnyitót , és búsan regisztrálva a, hanyatlást. Ferenczy Frigyes szerint ha, nincs Miklosy, talán soha, sincs népszínházunk. „A sokat próbált vidéki színigazgató, Miklosy Gyula, 1872-ben az István (ma Klauzál) téren ideiglenes Népszínházat emelt, de az ezerszemélyes múzsahajlékot a hatéves bérleti idő lejárta előtt 1874 januárjában tűz emésztette meg. Pedig Miklosy a.z akkortájban eléggé színvonala.s repertoár állandó közönségének biztosítására, nemcsak a, drága, páholyokra, táml ás szekékre nyitott idénybérletet, hanem 16 és 20 forintjával 24 előadásos földszinti és erkélyes zártszékbérleteket - vagyis 80 - 82 kra.jcáros bérletjegyeket is bocsátott ki. Az 1872-73 és 1873-74. évi csonka, szezonokról szóló beszámolók bizonyos kezdeti érdeklődésről tanúskodnak, ami arra. mutat, hogy az István tér tájéka, sem volt alkalmatlan plebejus bázisokra, alapozott népszínház típus megteremtésére." (Békés István: Szegény ember gazdag városban. Bp. 1973«) „Ma 13 éve a,z én valódi nyomorúságom kezdetének. Ma, 13 éve, 1874. január 4-én délután két és három óra között gyulladt ki Budapesten a.z istvántéri Miklosy Színház és vele együtt hamvadt el minden