Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)
AZ ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE
jait játszotta, s 'fiók-Nemzeti'-nek csúfolták." A színházról ezek után megjelent rendkívül kevés forrásanyag egyikében sem találunk cáfolatot, vagy legalább összevetést az István-téri és a, Nemzeti Színház műsoráról. Csupán felróják Miklósynak, hogy műsora látványos, régi, lejátszott színműből állott. Mályuszné Császár Edit a.zonban megállapítja,, (A főváros színházi életének megma.gyarosodása,. Bp. 1963.) hogy olyan íré, aki a, magyar főváros külvárosi színházaira, tervezte volna meg munkásságát, ez időben még nem akadt. A műsorból kitűnik majd, hogy a, vád, mely szerint Miklosy rivalizálni akart a, Nemzetivel, egyáltalán nem igaz. De vessünk egy pillantást a Nemzeti Színház műsorára, is, akár csak 1870-ig visszamenőleg: a.z István téri Színházban egyetlen olyan darabot a.dtak elő, amelyet a- Nemzeti Színház 1872. III. 31-én felújított: Bayard-Saint Georges: MARCSA, AZ EZRED LEÁNYA címűt. A Nemzeti Színházban ez időben öt Shakespeare-dráma,, négy Molière vígjáték, négy Szigligeti Ede színmű, egy Cald-erón AZ ÉLET ÁLOM, egy Morét o A SZÉP DIEGO, egy Dobsa Lajos IV.LÁSZLÓ, egy Éjszaki Károly EGY LENGYELKÖVET BUDÁN % a, népszínművek közül Abonyi Lajos A BETYÁR KENDŐJE, Bérezik Árpád A SZÉKELY FÖLDÖN, két Rákosi Jenő, egy Sardou, egy Fredro, egy Dumanoir-Clairville(AZ ÉLET SZÍNFALAI) darabja ment. Természetesen Wagner, Weber, Meyerbeer, Gounod, Erkel operái mellett. Sehol az ÁRMÁNY ÉS SZERELEM amit ,az 1868- és 1878-a,s felújítás között lehet, hogy a Nemzetiben játszottak, de az István téren nem. Az viszont igaz, hogy amikor a Nemzeti Színház 1872. XI. 8-án bemutatta Szigligeti Ede AZ AMERIKAI című darabját, a.z István téri Színházban XI. 9-én máj- színre került ennek paródiája,. Miklosy Gyula, tehát nem akart n fia,-nemzeti színházat 1 ' játszani, főként operetteket játszott, fényes sikerrel. A függelékben közöljük azoknak a. daraboknak listáját, amelyet legalább háromszor adtak elő.
