Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

AZ ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE

lezvénye pedig még születéskor meghalt a többivel. - Requiescant in pace!" Váradi Antal A régi Pest emlékeiből című könyvében pedig így ír az akkori Pestről: „Mikor 1871ben Pestre jöttem, a Belvároson kívül nem mutatott az egész Pest valami megnézni valót. A biblia szavai szerint tauhu ve vauhu - kopár val a, és sivatag... En pedig nem szerettem a házsorokat, hanem lehetőleg mindig odakünn jártam, ahol a gyér gyep kezdődött... Az a gyér gyep pedig nem a Rákos mezején kezdődött, hanem a, mai Kertész utcában, amelyet az ott elterülő kertekről neveztek el így. Azontúl aztán a Terézváros sikátorai rémítették éjjelente a, járókelőt, a, mai Andrássy~út helyén elterülő buckák között nem egy gyilkosság és rablótámadás történt még a. hetvenes évek végén is. Az úgynevezett '

Schiffmannspla.tz' , a zsibáruk hazája is ott volt, éppen a, mai Opera helyén. A mai. Erzsébetváros közepén egy istenverte piszokfészek terült el, az István-tér. Tér volt, amennyiben nem vala. beépítve, de minden egyéb tekintetben szemétdomb. Es erre a helyre álmodta, Miklosy Gyula, vidéki színigazgató a maga színházát, a harmadik magyar színházat, mely a fővárosban emelkedett." MIKLOSY GYULA 1839. január 10-én született Kaposvárott. Pesten érettségizett, orvostanhallgató lett, de otthagyta, az egyetemet és 1859 októberében gyalogútra, kelt Szabadkára, ahol tizenhatodikán színésszé lett Szabó József színtársulatánál. Itt francia, német színdarabokat is fordított. I860' ban Lenkeiné társulatának tagja, Magyarkanizsán, aho: színlapíró és súgó is. Ezután Fehér Károly, ma,jd Balogh Alajos társulatához szerződött. Naplójában Miklosy leírja vándorlása, állomásait, egy-egy előadás viszontagságait, jó s rossz sorukat, nevezetes színésztársait.