Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

BEVEZETŐ A „KÜLTELKI SZÍNHAZAK MŰSORA" CÍMŰ SOROZATHOZ

A városegyesítés elősegítette további fejlődését. Színházi emlékekben meglehetősen szegény. A két római amfiteátrum látványosságai után csak bizonytalan adatok maradtak fenn. Modern értelemben vett önálló kőszínháza Óbudának nem volt; a. fából épült színházat (építtete Goldberger Imre) 1892. június 10-én nyitották meg ifj. Károlyi Lajos igazgatása alatt. A színkört 1893-94-ben Rakodczay Pál, 1895-ben Halmay Imre vette át. A főváros föllendülése és ezzel együtt a színházi kultúra növekedése azonban Óbudát Is színházhoz juttatta. Bernthal és Breuer építészek tervei szerint Serly Lajos építtette, a bőrgyár- helyén. A megnyitón - 1897. február 20-án PrémJózsef „Prológusa" után Kisfaludy Károly VÍGJÁTÉK című és Suppé PELSŐBB LÁNYOK című operettjét játszották. A színház férőhelye négyszázötven fő volt. Serly ismert fővárosi vendégművészeket hozott, a Népszínház legsikeresebb darabjait adatta elő, valóságos kultúrharcot kezdett Óbudán a magyar' szóért-színjátszásért. De hiábavaló volt. Több igazgató követte, míg Kövessy Albert a, SULAMITHtal megtörte a, közönség ellenszenvét. A SüLAMITHot százszor adták egyfolytában a. dunaparti kis épület színpadán. Ez az egy darab tetszett - több nem. így Kövessy is otthagyta. Óbudát, aztán évenként új igazgató, új társulat próbálkozott. A Tanácsköztársaság bukása, után Pintér Imre, ai Népszínház jeles színésze és társulata a, CIGÁNYBÁRÓval- sikert arat, de ezután ismét néma a. színház 1926-ig. Ekkor Széli József és Miklosy Imre lett az iga.zgató. Utoljára. Erdélyi Mihály társulata játszott benne. Az épület 1945-hen egy bomba,találat következtében elpusztult, romjait lebontották. „Budapestnek nemcsak távoli része Ó-Buda, mely sok egyéb tekintetben is távol van a, fővárostól. Egy magyar színházra, sok feladat vár ott, s- hogy íme megnyílt a Kisfaludy Sz

ínház, nagyon örvendetes.