Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

BEVEZETŐ A „KÜLTELKI SZÍNHAZAK MŰSORA" CÍMŰ SOROZATHOZ

teri "biztos, Havas Ignác aktivitása, lehetővé tette, hogy a, legsürgősebb kérdéseket megnyugtatóan tisztázzák. A bizottság a, fővárost kilenc választókerületre osztotta,. Ezek közül a, második a Vízivárost és a,z Országutat, a, harmadik Óbudát és Újlakot fogta, össze, a,z első pedig Buda, összes többi területét. Ezen az alapon alakították ki a, város közigazgatási kerületeit Is. A bizottság több mint száztíz programból álló tervezetén nem változtattak, ez több évtizedre - egyes vonatkozásban napjainkig - megszabta, a, főváros igazgatásának struktúráját és ügyvitelét. Egyidejűleg megindult a szervezkedés a város politikai-önkormányzati testületének, a. törvényhatósági bizottságnak a, megválasztására, is. A vála.sztások körül tanúsított érdektelenség nem zavarta, az új képviselőket. 1873. X. 25-én a Vigadóban titkos szavazással Ráth Károlyt főpolgármesterré vála.sziották. Az ezt követő közgyűléssoroza,ton Kammermayer Károlyt polgármesterré, Gerlóczy Károlyt és Kada. Mihályt alpolgármesterré vála.szt ották. A Közmunkatanács történetében az 1873-ik év Podmaniczky Frigyes báró alelnökségének jegyében indult meg, aki 1905-ig volt vezető állásban a, Tanács élén. 1873. XI. 8-10. között zajlott le a, fővárosban Liszt Ferenc félszázados művészi jubileumának ünnepsége. Ezeken az ünnepségeken a, házigazda, szerepét teljes joggal az újonnan megalakult Budapest főváros játszotta,. Kétségkívül igen hálás szerep a. bemutatkozásra., hiszen a, mester árnyékában a, világsa.jtóban megjelent a, főváros is. Óbuda, szabályozási tervének átdolgozása 1882ben fejeződött be, ma.jd a tervet 1895-ben Ismét revideálták. A Városligettel a. Közmunkatanács 1872-ben foglalkozott. Mai alakját 1885-ben, a Világkiállítás idejére nyerte. A városegyesítésre következő s a, milleniumig