Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

BEVEZETŐ A „KÜLTELKI SZÍNHAZAK MŰSORA" CÍMŰ SOROZATHOZ

zsúfolva,, beteg és egészséges közös zsupágyon he­verve, mely télen fagyos, nyáron bűzös - ez volt ezrek és ezrek lakásviszonya, a, nagyvárosokban. S amily mértékben Pest nagyvárosi jelleget öltött, ezek a, bajok is határozottabban léptek előtérbe. Budapest általános szabályozási tervére a, Köz­munkatanács 1871 márciusában kiírta, a. pályázatot. Erre tíz pályamű érkezett, de ezek elvesztek. Csu­pán néhány perspektivikus rajz maradt fenn, amelye­ket Sikléssy László közöl „Hogyan épült Budapest" című művében. Az első díjat Lechner La.jos főmér­nök, a, második díjat Peszl Prigyes pesti építész és társai, a, harmadik díjat S. Klein és Fra,ser londoni mérnökök nyerték el terveikkel, amelyek közül kivitelre egyik sem került. Lechner terve nem foglalkozik a, külvárosokkal, csak Pest és Bu­da harmóniáját akarta, megvalósítani. Peszl Prigyes terve elfogadta, a, Közmunkatanács alapvető gondola­tait, sőt továbbfejlesztette a, körútakkai kapcso­latos sugárútrendszert. A peremvárosok közül első­sorban Újpestet és Kőbányát kívánta, fejleszteni. A már elhatározott szabályozások közt szerepelt a Sugárút, s többek között az is, hogy a, rendezé­si tervnek a, főváros környékére is ki kell terjed­nie. A „környék" címszó alatt a, program a, perem­várasokon - Újpesten, Palotán, Kispesten, Rákoson, Erzsébetfalván, Albertfalván, Budatokon - kívül a. főváros határán belül fekvő Kőbányát, Óbudát és a, budai hegyvidék üdülőpontjait is felsorolta. Érthető, hogy a főként állami hivatalnokokból ál­ló zsűrinek nem volt bátorsága ahhoz, hogy merész gondolatokat, nagyszabású koncepciót tartalmazó tervet fogadjon el. A törvényjavaslatot 1872. dec. 17-én a. főrendiház elfogadta, XII. 23-án már rá­került Ferenc József aláírása,, s kihirdették a, képviselőházban. A törvény mint az 1872. évi 36. t.c. vonult be a, magyar törvénytárba,, nyolc feje­zetben, száznegyvenegy paragrafusban szabályozta, a főváros jogállását, helyzetét, szervezetét. Meg­határozták a. főváros címerét is.

Next

/
Thumbnails
Contents