Pifkó Péter: Esztergom színháztörténetének forrásai a Komárom megyei Levéltárban, 1816-1944 (Színháztörténeti füzetek 74., Budapest, 1983)

FÜGGELÉK - JEGYZETEK A TANUVALLOMÁSI JEGYZŐKÖNYVEKHEZ

poézist végzet

t - a költészeti osztályt elvégezte rolla - szinházi szerep (német) Strigoniu

m - Esztergom latin neve Szala

y - (?) színész, 1826-ban Pergő Celesztin budai társulatánál játszott. szentséges eszközö

k - Kovách Ádám kanokok korabeli feljegyzéséből tudjuk, hogy ezüstedényeket, szentségtartót, serleget és egy békefeszületet vittek el. Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár MSS. II. 23. Kovách Ádám: História parochiae Héreg et mei aevi 2. kötet. testimoniu

m - bizonyítvány typographu

s - nyomdász, Beimel József Esztergomban 1820-1850 között működött. Nyomdája a város legrégebbi s egyben fő utcáján, a Buda utcán (ma: Kossuth Lajos u. 19. sz.) helyén állt. theátrum czédul

a - színlap várbéli kápoln

a - A várhegyen 1506-07-ben épült reneszánsz Bakóczkápolnáról van szó, amelyet Bakócz Tamás esztergomi érsek építtetett sírhelyéül. A kápolnát beépítették az 1822-től épülő uj főszékesegyházba. A színészek kihallgatása után, amit az Esztergom szabad királyi város törvénykezési jegyzőkönyvéből (620/1826. sz.) kiderül, "... a befogott színjátszók ártatlannak találtatván szabadon bocsájtatni Ítéltettek, az javasoltatván nékiek, hogy még egy darabig tsak azért is itt maradjanak, és játtszanak, hogy az ellenek támadott gyanuskodásnak szennyét annyival bizonyosabban a publikum előtt is magukról levetkezhessék, melly Javallást ők is köszönettel fogadván, egy kevés ideig, méglen tudniillik Szín darabjaikra nézőket reménylenek, itt maradni, és magokat, valamint eddig, ugy ezután is példásan és jámborul viselni fogadák".