Pifkó Péter: Esztergom színháztörténetének forrásai a Komárom megyei Levéltárban, 1816-1944 (Színháztörténeti füzetek 74., Budapest, 1983)

BEVEZETŐ TANULMÁNY - I. LEVÉLTÁRI FORRÁSOK A KEZDETTŐL 1849-ig

Az irat létrehozóitól függött, hogy a társaság megnevezésén kivül tartalmazta-e a szinigazgató nevét is. Sok esetben csak más forrásokból (színlap, zsebkönyv) sikerül azonositani a játszó társulatot, valamint az igazgató személynevét. A szegények javára tartott előadások iratanyagának információértéke nem egyforma. Egyes előadásokról csak rövid jegyzőkönyvi bejegyzésekből értesülhetünk, más esetekben a városi kapitánynak az előadásról leadott jelentése és az ehhez mellékelt nyugták egészítik ki a bejegyzést. Érdekes végigkövetni a szegények javára tartott előadások ügyintézésének menetét. Az 1817-es rendelet értelmében az igazgató felkereste hivatalában vagy lakásán a város kapitányát, s közölte vele, hogy a társulat mikor akar előadást tartani a szegények javára. Ezután a kapitány utasította a szegények számadóját, hogy jelenjen meg az előadáson. A számadó biztoson kivül a strázsamester, a kapitány és a polgármester is ellenőrizhették a befolyt összeget. Erről a kapitány jelentést készített a tanácsülés részére. Egy-egy ilyen jelentés tartalmazza a teljes bevételt, felsorolja a színtársulatnak az előadással kapcsolatos dologi kiadásait: terembért, fűtést, világítást, a színlapok és a zenészek diját, egyes esetekben a szükséges kellékek árát. A dologi kiadások a bevételből "lehúzhattak", s a megmaradt összeget vette át nyugta ellenében a szegények számadója. A jegyzőkönyvi bejegyzések, a közigazgatási iratok és mellékleteik forrásként való elemzése fontos adatokhoz juttatja a kutatókat. A bevételek nagyságából nemcsak a közönség adakozó kedvére következtethetünk, hanem - több adatot összevetve - egy-egy társulat sikerére is. Ezek alapján Írhatjuk, hogy a XIX. század első felében Esztergomban Abday, Balla Károly és Hetényi József társulatai keltették fel leginkább a szinházbajárók érdeklődését. A tárgyalt időszakban csak egyetlen olyan jegyzőkönyvi bejegyzést találunk, amely játszási engedély benyújtásáról számol be. 182 2-ben Hetényi József és Nagy Károly társulata kéri a tanácsot, hogy a kaszárnya épületében játszhasson. A tanács az engedélyt megadta. 6