Pifkó Péter: Esztergom színháztörténetének forrásai a Komárom megyei Levéltárban, 1816-1944 (Színháztörténeti füzetek 74., Budapest, 1983)

BEVEZETŐ TANULMÁNY - IV. SZÍNHÁZI IRATOK 1918 és 1944 KÖZÖTT

dését is kérték. A polgármester ilyenkor a pénzügyi bizottsághoz fordult, amely döntéséről értesitette őt, majd a polgármester a kérelmezőt. Az 1920-1944 közötti időszak beadványait alapszámos iktatással tartották nyilván, sorkönyvvel látták el, és irattári irományjegyzékben tárolták. Az iratokhoz továbbra is iktató- és mutatókönyvek szolgáltak segédletül. A mutatókban a Szinészet cimszónál vagy a szinigazgató nevénél találjuk meg a keresett iratot. A második világháború alatt az egyre súlyosabbá váló gazdasági és politikai helyzet sem riasztotta vissza a szinigazgatókat attól, hogy játszási engedélyért folyamodjanak. A csekély látogatottság ellenére is a levéltári anyagban minden évben megtaláljuk Vértess Károly, Nádassy József és Hlatky László színigazgatók kérvényeit. A felszabadulás után már nem fordult meg szintársulat Esztergomban. 1945 után a magánkézben levő színtársulatok életkörülményei egyre rosszabbak lettek. Megoldást már csak az 1949 augusztusában végrehajtott államositás, a szinházi élet teljes átszervezése hozott. 14