Pifkó Péter: Esztergom színháztörténetének forrásai a Komárom megyei Levéltárban, 1816-1944 (Színháztörténeti füzetek 74., Budapest, 1983)

BEVEZETŐ TANULMÁNY - III. SZÍNHÁZI IRATOK A DUALIZMUS KORÁBAN 1867-1918

Esztergom közigazgatásában jelentős változások történtek a dualizmus időszakában. A szabad királyi városi cim megtartása mellett az 1871. 18. törvénycikk értelmében törvényhatósági jogától megfosztották, s az 1876. 20. tc. véglegesen a rendezett tanácsú városok sorába utalta. A város minden közigazgatási ügyéről 1878-ig a polgármester elnöklete alatt ülésező közgyűlés döntött. 1879-től azokat a tárgyakat, amelyek nem igényeltek előzetes feldolgozást, a közgyűlést megelőző tanácsülés elé vitte a főjegyző. Ezekről az ülésekről is jegyzőkönyvet vezettek. 1879-től az iktatott iratokhoz bevezették az iktatókönyv használatát. Az uj igazgatás a szinházi iratok számát is jelentősen megnövelte. Ezen iratok legnépesebb csoportja ebben az időszakban az igazgatók kérvényeiből és beadványaiból tevődik össze. Ők a Belügyminisztérium által kiadott működési engedélyük alapján folyamodtak helyhatósági vagy játszási engedélyért a városi tanácshoz, majd a polgármesterhez. A XX. század első évtizedében, de még inkább az első világháború idején a színtársulatok fokozott anyagi támogatást kértek és vártak a helyi hatóságoktól. A segély összegét a polgármester mindig a pénzügyi bizottsággal közösen állapította meg. Jelentős részét alkotja e korszak iratanyagának a Vidéki Szinészet Országos Felügyelőjével, Festetics Andorral folytatott levelezés. A felügyelő a városhoz intézett leveleiben egy-egy színigazgató támogatását kérte, vagy különböző utasításait közölte. A polgármester gyakran fordult hozzá tanácsért helyhatósági engedélyek kiadása ügyében. A színkörrel kapcsolatban is többször történt levélváltás Festetics és a polgármester között. Esztergomnak kőből épült állandó színházépülete sohasem volt. A téli és tavaszi hónapokban a város vendégfogadóiban játszottak a színtársulatok. Nyaranta, ha a közönség és a színigazgatók érdekeit is szolgálni akarta a város, akkor nyári szinkör létesítésére kényszerült. 1867-ben Gárdonyi Antal színigazgató tett javaslatot nyári szinkör építésére. Részletes beadványában nemcsak a szinkör felállításának szükségességét indokolja, hanem Két tervrajzot is mellékel 11