Pifkó Péter: Esztergom színháztörténetének forrásai a Komárom megyei Levéltárban, 1816-1944 (Színháztörténeti füzetek 74., Budapest, 1983)

BEVEZETŐ TANULMÁNY - II. SZÍNHÁZI IGAZGATÁS ÉS ÜGYINTÉZÉS 1850-1867

Bach távozása után, 1861-ben a színházi ügyeket az újra felállított Magyar Királyi Helytartótanács XXII. osztálya, a Könyv- és szinmüvizsgálati, valamint a Köz- és rendőrségi osztály intézte. 1862-től az iratokat nem osztályonként kezelték, hanem téma szerint 12 kútfőbe sorolták. 1867-ig ez az ügyintézés maradt érvényben. Esztergom városi tanács iratanyagában 1850-1867 közötti időszakban színházi vonatkozású irat nincs. A színházi ügyek közvetlenül a megyefőnök hatáskörébe tartoztak, ezért a város színháztörténeti dokumentumait 1860-ig a következő fondokban és állagokban találhatjuk: - Az Esztergomi Cs. Kir. Megyhatóság iratai, - A megyefőnök elnöki iratai, - A megyefőnök általános iratai; 1861-től - Esztergom vármegye első alispánjának közigazgatási irataiban és ügyviteli jegyzőkönyveiben. Esztergomban 1850-től a színigazgatók kérelmüket a megyefőnökhöz nyújtották be, aki megvizsgálta származásukat, nevük azonosságát és politikai megbízhatóságukat. Ha mindennek megfeleltek, az engedélyt megkapták. Az igazgatók, mint például Mátrai István, hogy megbízhatóságukat bizonyítsák, más városok ajánlóleveleit is mellékelték kérvényükhöz, s az előadásra szánt jegyzékét is csatolták. A színházi iratanyag további részét Jagasics Sándornak Augusz Antalhoz felküldött negyedévi jelentései teszik ki. A korszak megyefőnöki és általános irataihoz iktató- és mutatókönyvek szolgálnak segédletül. A segédkönyveket 1853-ig magyarul, 1854-től németül vezették. 1861-től Esztergom vármegye alispánjának színházi irataihoz is a mutatók alapján juthatunk. 1850-től az iratokat a színigazgatók nevénél találhatjuk meg. 9