Alpár Ágnes: Oláh Gusztáv /1901-1956/ tervezései-rendezései (Színháztörténeti füzetek 58., Budapest, 1957)

Respighi A láng c. operáját Oláh rendezésében, díszleteivel, jelmezeivel mutatták be. Semmi sem felületes, vagy rögtönzött, semmi, ami elsietésnek, vagy a kellő átgondolás hiányának volna tulajdonitható... /Corriera délia Sera, 194o. I./ ... a rendező színháza ez, azé, aki egyaránt állit össze szinpadi képeket, tervez jelmezeket és kézben tartja ügy a művészi, mint a drámai elemeket. /II Popolo d*

Italia, 194o. I./ 1943-ban A bolygó hollandi c. operát rendezte, díszleteit tervezte a Kolozsvári ^emzeti Színházban, ugyanitt Farkas Ferenc A bűvös szekrény c. operájának díszleteit tervezte. Ugyancsak ebben az évben vendégszerepelt az Operaház helsinkiben, a Bánk bánn

al, melynek díszleteit ő tervezte. Ez évben Budapestről irányítva tervezte a Hovanscsina díszleteit és jelmezeit a stockholmi Operaháznak; 1946ban az Igor herceg díszleteit, jelmezeit, világítási hatásait tervezte a stockholmi Operaházban; 1949-ben ugyancsak a stockholmi Operaházban a Pique Dame és az Igor herceg diszleteit tervezte, s ez évben a milánói Scalában a Carmen

t rendezte és tervezte; 1952-ben a pozsonyi Nemzeti Színházban tervezte az Igor herceg diszleteit, 1956-ban Veronában és a milánói Scalában a Carmen diszleteit, végül 1956-ban a Hovanscsina diszleteit és jelmezeit tervezte a müncheni Bayerische Staatsoperben. Ő irta a Szinészeti ^exikon "S zinpadi diszletf estés" és "Szinpadi díszlettervezés" cimszavait /II. k., 619., 825. 1./. Számos cikke, tanulmánya jelent meg az Uj Zenei Szemlében /pl. Az első realista opera - 1951/

î A szinpad és a zene kapcsolata - 1952; A Beethoven Fidelió

jávai kapcsolatos rendezési problémák - 1954; Néhány szó a realizmus fejlődéséről 70 éves Operaházunk szinpadán - 1954; Néhány szó a Tannhäuser felújításával kapcsolatban - 1955; stb./.