Alpár Ágnes: Oláh Gusztáv /1901-1956/ tervezései-rendezései (Színháztörténeti füzetek 58., Budapest, 1957)
1956 októberében a bécsi színházművészeti kiállításon maradt Az két lovagok díszlete, a salzburgi Mozart-múzeumba került a Szöktetés a szerájból díszletterve; a bécsi kiállításon még a Hunyadi László tervével szerepelt s előadást tartott a nemzetközi szinházi kongresszuson általános kérdésekről; az 1937-es párizsi nemzetközi világkiállításon Diplome d*honneur-ral tüntették ki; A láng c. opera díszleteiért pedig 194o júniusában Grand Prix jutalomban részesült Milánóban. A bayreuthi vendégjátékokon az Operaház tánckara az ő díszleteivel mutatta be a három Liszt-balettet 1936-ban; 1938-ban a firenzei Maggio Musicalén az 6 rendezéseben mutatták be Verdi Simone Boccanegra c. operáját; az Operaház Bartók A kékszakállú herceg vára c. operáját, két Liszt-balettet az ő díszleteivel mutatta be Firenzében, de a legnagyobb szenzációt a májusi ünnepi játékokon Hespighi A láng c. operájának bemutatása váltotta ki: A legragyogóbb előadás, az operának, a művészeknek, a díszleteknek és a rendezésnek legteljesebb és zajos sikere... Csak sajnálhatjuk, hogy "A láng" ebben a foglalatban, amelyről azt hisszük, hogy kevés vetélytársa akadhat, csupán egy estén át adatott meg nekünk... A legnagyobb csodálatot azonban Oláh Gusztáv rendezése érdemelte ki, aki ékesszólóan bebizonyította, hogy mit lehet kellően betanitott elemekkel és türelmesen folytatott próbákkal elérni... /II Nuovo Giornale, 1938. V. ?./ Ugyancsak Firenzében mutatták be Kodály Székelyfonó ját Oláh díszleteivel, jelmezeivel; Weiner Csongor és Tünde , Hubay Csárdajelenet c. balettjét az ő díszleteivel, jelmezeivel; augusztusban Veronában rendezte a Tann hau ser t, ugyanebben az évben a Kassai Nemzeti Szinházban a János vitéz diszleteit tervezte. Két évvel később, a milánói Scalában vendégszerepelt az Operaház, ahol Délibáb cimmel Hubay és Liszt balettjeit,
