Alpár Ágnes: Oláh Gusztáv /1901-1956/ tervezései-rendezései (Színháztörténeti füzetek 58., Budapest, 1957)

szerzővel, Szinetár György iróval és Harangozó Gyula balettmesterrel Petőfi János vitéz

ét magyar népibaletté dolgozta át; a Csárda .jelenet és a Majális c. baletteket Kenessey Jenő karmesterrel, Lányi Viktor zeneszerzővel és" Harangozó Gyula balettmesterrel formálta át, s ő irta Bálint Lajossal a Bihari nótája c. balett szövegét is. Az uj müvek szinre hozatalát fontosnak tartotta. Bartók és Kodály mellett sok fiatal magyar komponista lelkes propagátora volt, olyan különböző irányzatoké is, mint amilyet pl. Kósa György, Parkas Ferenc és Ránki György képviseltek. Ugyanakkor a külföldi modern zeneszerzők müvei számára is megnyitotta az Operaház szinpadát. Emberi portréjához tartozik pedagógiai munkássága is. A müvészí~tudás' továbbadásának igénye, az életmű folytatásának biztositása az utánunk jövő nemzedékek lelkében, vezette őt mint tanárt az Iparművészeti Főiskolán, ahol díszlettervezést, a Zeneművészeti Főiskolán, ahol egy ideig szinpadi gyakorlatot tanitott. 0 vezette 195°-től 1955-ig a Zeneművészeti Főiskola opera-rendezői tanszakát is. Gyakran szerepelt az első évtizedekben kiállításokon : 1924 őszén a Műcsarnokban az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kiállításán a Szinpadmüvészeti Csoportban Bánffy Miklós, Kéméndy Jenő, Márkus László, Faragó Géza, Pán József, Málnai Béla, Baja Benedek, Haranghy Jenő, Medgyesy László, Bortnyik Sándor mellett szerepelt alkotásaival; a Műegyetemen 1925 májusában megnyiló építészeti kiállításon erdélyi fatemplom, paplak és a budai szinkör helyén épitendő copf-stilusu körszinház tolható Kéméndy-rendszerü terveivel vett részt; 193o szeptemberében a monzai IV. nemzetközi iparművészeti kiállításon kitüntető elismerést kapott szinpadi díszleteiért; 1933-ban a milánói Triennálén Bartók A csodálatos mandarin díszleteiért ezüstérmet kapott; az Iparművészeti Múzeum 4o éves jubiláris kiállitásán 1935 decemberében Az ember tragédiája terveivel szerepelt;