Kenyeres Ágnes: Egressy Gábor levelei Kazinczy Gáborhoz (Színháztörténeti füzetek 35., Budapest, 1960)

[Kolosvár, július 1.1859*] Fölséges ember vagy! Tudtam én, hogy a Te lelked meg nem vénhedik soha/az enyém sem/,

s hogy mig ennek jármüve,a földi, végképen meg nem bomlik : parancsolni tud neki, mihelyt igazán akarja. Lévay is jön? Dicső.! Mióta itt vagyok mindenki zaklat kérdéseivel: jössz»-e csakugyan? mikor jösz? mert már a lapok is kidobolták, hogy ez idén Erdélyt ketten beutazzuk. Dolgunk éppen jól fog összetalálni: én e hó 2o-dikáig három helyen, ugyanannyi szerepsort játszandottam el: itt, Marosvásárhelyt, hol e napokban az erdélyi összes kálvinistaságnak nagy Synodusa van, s hová a város által vagyok meghiva, működő vendégül, és végre Dézsen. Dézs ide öt kis órányira van. Megérkezésteket tudatni fogjátok velem, s én azonnal itt termek, s uti tervednek magamat teljesen alárendelem. Leányom is velem van ugyan, de ne féljetek, nekünk ő nem csinál semmi alkalmatlanságot. Itt holnap /2 dikán/ játszom utolsót; MVáeárhelyről 11-dikén megyek Dézsre, s ott legfeljebb egy hetet töltök, s kedvedért akkor szakasztom félbe játékaimat, mikor tetszik. és most a következőket ajánlom figyelmedbe. Miskolczról a délelőtti vonattal induljatok, hogy NVáradra délután érkezhessetek,mert igy utatokat rögtön folytathatjátok a Nváradi indóháznál üljetek egy bérkocsiba, s hajtsatok egyenesen a postára. Innen hatodfél órakor estve mindennap indul gyorskocsi /diligence/,annyi a mennyi megtelik, Kolosvárra. Én igy utaztam. Igaz, hogy egy éjet a kocsiban kell töltenetek, de másnap délben már Kolosvárt