Mályuszné Császár Edit: László József (Színháztörténeti füzetek 23., Budapest, 1959)

18o7 Gazén született. 18o9-ben azonban, mint a Németh Antal féle Színészet! Lexikon állítja, semmiképpen =em születhetett. - Fugyivásárhely a XIX. 3zázad elején, szántóival .erdeivel, szőlős- és gyümölcsöskertjelvei, a határát Öntöző Sebes—Körössel és a Tusád patakkal, két templomával - a reformátussal s a görög keletivel, mert a kb ezerfőnyi lakoBság egyharmada román volt - csinos és jómódú falucska lehetett. /V.ö. Fényes Elek: Magyarország geographíai szótára , II.k., Pest, 1851. Nyomatott Kozma Vazulnál. 276.1./Annyira gazdag és nagyigényű község azonban aligha volt, hogy jegyzője, akinek a fiu anyja, Szentpétery Juliánná raár második felesége, hősünk pedig e házasaágból is a harmadik gyermeke volt, avval irányította volna a kolozsvári ref. kollégiumba a kie Józsefet, hogy valami "tudományos pályát" válasszon.A tétel, hogy L. "tudományos pályára készült", ugyanúgy a mult század Vahot Imrén és Jókain iskolázott szinészettörténeti mitológiájához tartozik, mint Kelemen László ügyvédi oklevele. Az a gyermek, aki a prot. kollégiumok egyikét elvégez te, ha volt pénze és tovább tanulhatott, szerencsés esetben ügyvéddé, kevésbé jó anyagi körülmények között pappá, esetleg csak tanítóvá, kántorrá, jegyzővé lett. Az utóbbi három foglalkozási ág korántsem nyújtott olyan szines életet, művelődési lehetőséget, mint a színészi pálya. L., ha ezek közül választ, nemcsak hogy halhatatlanná nem válik soha, de, ami számára talán jelentősebb lehetett, valószínűleg nem szerez két házat, egyet Pesten, egyet Kolozsvárott, s nem élvez, egyéb, mellékes jövedelmein kívül, ötven éves korától haláláig évi 84* forint nyugdijat sem. így a biharmegyei jegyző* féltucat gyermekének egyike nem hozott áldozatot a magyar kultúrának, - mint ezt oly fellengzősen szoktuk állítgatni, - amikor színésszé lett. Nagy színésszé vált, művészete révén számos kiváló ember barátságát megnyerte, s emellett még, mióta állt a Pesti Magyar Szinház, jó módban le élt.