Mályuszné Császár Edit: László József (Színháztörténeti füzetek 23., Budapest, 1959)

- lo életében és halálában egyaránt szeretettel, el isiseréssel szólt. De játszott együtt L* , egy véletlen vidéki vendég körút során, még a harmadik nagy bonvivánnal, Halmi Ferenccel is, és szerette, támogatta ót is. A sors nem volt nagyon kegyes L.-hoz. Két szerencsétlen házassága, amelyek közül az egyik színészi pályáját is ketté törte, méltatlan balvégzet volt. Mégsem lett elkeseredett, meghasonlott emberré. Gyászjelentései egyikére a cimzett - Erdély nagy mecénásai sorából — sajátkezüleg irta e szavakat:"Jo színész volt s betsületes ember." 1878. máj. lo-én halt meg, 12-én temették a Házsongárdi temetőben. Közel hat évvel élte tul Szerdahelyi Kálmánt, és csak öttel előzte meg Halmi Ferencet* Mindazokat az adatokat, amelyek a fugyivásárhelyi ref. egyház anyakönyveiből, ill. a kolozsvári halotti anyakönyvből származnak, Dr. Jakó Zsigmond kolozsvári egyetemi tanár szíves közléséből tudom. Fogadja ezen a helyen is legmélyebb hálám kifejezését baráti gesztusáért, amellyel az adatok felkutatását vállalta. Köszönöm azonban a fáradságát az előttera ismeretlen fugyivásárhelyi lelkésznek is; ő kérésünkön messze túlmenően, a László-család Összes, ott található adatait kijegyezte és eljuttatta Jakó professzorhoz. o-c-c