Berczeli A. Károlyné: A Népszínház műsora (Színháztörténeti füzetek 20., Budapest, 1958)

Sokkal bőbeszédűbbek a színlapok a díszlet- és jel meztervezők terén. A darabok túlnyomó részénél megtaláljuk nevüket a színlap alján s ebből nagyjából rekonstruálható,hogy kik voltak az állandó díszlettervezők és mikor kölcsönözték a díszletet idegenből, vagy csináltatták vendégtervezővel . 1877 szept. 10.-én halt meg id. Lehmann Mór. Utolsó munkáját, a Dráma a tenger fenekén c. darab diszleteit, már fia, ifj. Lehmann Mór fejezi be s ezzel át is veszi apja helyét a színháznál. Néhány külföldi mester után /Lehner Gilbert : Zengő angyalok, Lütkemeyer: Grant kapitány/ 1886 jul. 30,-án ta lálkozunk először Bentheim Róbert nevével, akit a "Népszin ház festője"-ként jelöl meg a szinlap /ördög a földön/.Azonban az ő neve korántsem jelentkezik olyan gyakran és tartó san, mint nagy elődjeié. Nagy kihagyással, 1890 jan.l0.-én,a Négy király szinlapján találunk aztán olyan nevet,Molnár Árpádét, aki, bár ninca a színházzal való kapcsolata ugy meg jelölve, mint a Lehmannoké és Bentheimé, mégis, visszatérő, vagy állandó munkatárs lehetett. Ez a kérdés is tisztázásra vár még, valamint az is, hogy Spaniaft, Spányi, Burghardt , Trill, Linhardt, Janovitz, Márkus Géza, Kéry, stb., akik e zentul gyakran szerepelnek, mit terveztek azon kívül, ahol a nevüket olvashatjuk - és ki tervezte ahhoz a rengeteg darabhoz a diszletet, ahol semmiféle megjegyzés nem található. A Népszinház-Vigopera szinlapjai sem pontosak ebben a vonatkozásban. Annyit mégis megtudunk, hogy Molnár Árpád festette az Avató játék, Bolond Istók és Carmen, Reinthaler Sándor pedig a Tündérszerelem, Három feleség diszleteit. A jelmeztervezők közül Hamari György nevével talál fcozunk legelőször s egészen a 90-es évekig szinte alig sze repel más /1880 jan.16.-án a Székely Katalin c.operett jel mezeit gr.Pálffy-Daun Lipót mint vendég tervezi/.A Hőköm Mátyás előadása veti fel Dapsy József nevét, a Kis molnárné Molnár Árpádét, ugy is mint jelmeztervezőét. Gyürki nevére az Ezer év látványos kiállitásánál bukkanunk / 1896 ápr.17./ »