Berczeli A. Károlyné: A Népszínház műsora (Színháztörténeti füzetek 20., Budapest, 1958)
azt föltétlenül szinrehozták a Népszínház épületében la, ha a darabnak sikere volt s hossza életű lett. Előfordul olyan kettősség is,hogy egy müvet mind a nyári vendégjátékban,mind pedig az első népszínházi estén bemutatőként hirdetnek / Ördög a földön/. Ilyen esetekben mindkét "bemutató" dátumát és he lyét közöljük. Mivel azonban az emiitett szám csakis a darab népszerűségére, sikerére és nem az előadás helyére jellemző , nem tettünk megkülönböztetést. Bemut a tokról lévén eső, meg kell említenünk, hogy sem as egykorú lapok, sem pedig a színlapok nem tesznek különbséget az u.n. ősbemutatók és az olyan darabok között, melyeket a Népszínház a'Nemzetitől, vagy pl. a budai Népszínház mű so ráből vett át /Falu rossza, Csikós, stb./ Ezért hagytunk el minden ilyen természetű megjelölést és a kronológiai sor ran det választottuk. A mutató a darab elme szerint úgyis el Igazit. Meglehetősen nehéz feladat volt az idegen ötlet alap ján keletkezett bohózatok /Az uj peleskelek/,színmüvek /Par lag! Jancsi/ és operettek /Nanon csaplárosné/ forrásainak kiderítése, ügy gondoljuk, hogy ezeknek megfejtése már nem az adattár feladata. Mindeneaetre, ahol lehetett, ott hivatkoz tunk az eredeti műre. Ugyancsak túlnő ennek az összeállításnak keretein a népszínművek zeneszerzőinek pontos megállapítása. Mégis, hogy a kiderítetlen zeneszerzők száma aránylag kevés és hogy a színlapok hiányait sokhelyütt pótolni és korrigálni tudtuk , azt az Országos S zeehJayi-Könyvtár Zeneműtárának munkatársai tették lehetővé s ezért ezúton is hálás köszönetet mondunk. Nem lehet az előbb emiitett források segítségével hl teles pontossággal azt sem megáll api tani, hogy a darabokat kik rendezték. Molnár György eleddig az egyetlen, akinek rendezései tisztázottak, mint erre már Staud Géza is utalt, Hevesi Sándor rendezéseiről szóló füzetében. /Az ördög párnája,A kép-