Ribi Sándorné: Csortos Gyula (Színháztörténeti füzetek 13., Budapest, 1961)

tosabb szerepekkel találkozunk: volt Bolond Istók, Liliom, Flambeau, Mandarin, Lucifer, Vackor, Hjalmar, Clausen tanácsos, de volt a Zenebohócok Angyala is, játszott operettekben, bohózatokban, komédiákban és a kabarészinpadok rövid szerepeiben. 1927. július 17-én szerződött először a Nemzeti Színházhoz, hol kisebb nagyobb megszakításokkal később is többször mint a szinház tagja mUködött. A második világháború alatt bemutató előadásokon már csak ritkán találkozunk nevével a sziniapokon. Alig játszott egy-két szerepet. Magányos volt és ugy maradt meg az emberek emlékezetében, mint aki soha semmivel sem elégedett. Életének nagy szerepét nem játszotta el. Tulajdonképpen akkor érezte jól magát, ha szerepe megegyezett komédiás lényével, ezért volt egyik legemlékezetesebb szerepe a Li liom

, amelyben a külvároai vagány világát éa vágyait vihette színpadra. 1945-ben utolsó szerepére készült. A Nemzeti Szinház Kamara Színházában Csehov Medvé

jében Szmirnovot játszotta. Halála elótt szerződést kötött két dal éneklésére A rántott csirke cimü zenés játékban a Városligeti Színpadon. 1945. augusztus 1-én halt meg és a Kerepesi temetőben temették el. Csortos Gyula szerepeit a Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán meglevő Magyar Színpad köteteiből állítottuk össze. Vidéki szerepei egyelőre nem rekonstruálhatók. Filmszerepei megtalálhatók Kovács Ferenc Magyar Filmográfia cimtí munkájának két kötetében. Gyakori vendége volt a Magyar Rádiónak is. Itt játszott szerepeivel nem foglalkozunk.