Kissné Földes Katalin: Az Állami Faluszínház műsora 1951-1958. (Színháztörténeti füzetek 12., Budapest, 1957)

Bevezetés Ab Állami Faluszinháart/később Déryné Szinház/ 1951. augusztus 1-én hívták életre. Megalakulása a felszabadulást követő kulturforradalom egyik jelentős állomása volt,8 működése a népi demokratikus színjátszás egyik fontos tényezője lett. A Paluszlnházat azzal a feladattal bizták meg, hogy elsősor ban olyan falvakat, bánya- éa ipartelepeket látogasson, ahová a vidéki színházak táj előadásai nem juthatnak el, hogy annak a közönségnek vigye el a kulturát, amely hivatásos színházi előadáat még sohasem látott. A Faluszinház az elmúlt évek folyamán olyan komoly népnevelő és népművelő munkát végzett,hogy egyszer feltétlenül szükségessé válik majd a színház művelődés történeti értékelése és történetének megirása. Ennek a munkának előkészítését és megkönnyítését kívánja szolgálni ez az összeállítás, amely a Faluszinház eddigi műsorát foglalja magába. A Faluszinház megalakulása előtt SzOT kulturautók járták a falvakat és esztrád műsorral szórakoztatták a közönséget. Ezek a műsorok a cirkuszi mutatványoktól kezdve az aktuális politikai strófákig mindenféle kabaré és varieté műfajt magukba foglaltak. Az induló Faluszinház lo társulatából is csak 3 játszott háromfelvonásos darabot, a többi 7 tásulat pedig egyelőre átvette a SzOT kevert műsorát. Azonban rövidesen bebizonyosodott, hogy a falu nem idegenkedik a komoly színházi produkcióktól. Ezt igazolták az első darabok nagy sikerei /pl.

Möllere Tartuffe-jének 697 előadása/. A Faluszinház megalakulása második évének elején tehát már teljesen mellőzte az eszt rádmasorokat, s egész estét betöltő színházi előadásokra tért át, műsorán pedig egyre több klasszikus és eredeti bemutató kapott helyet.