Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)
Stefan Morawski: Cim nélküli tűnődések
Stefan Morawski: Cim nélküli tűnődése k* 1. Nem könnyű dolog az elméleti megközelítésekre specializálódott teoretikusnak a "nyitott művészetről" irni, s illúzió volna azt hinni, hogy könnyebben meg tudják határozni önmagukat azok a művészek, akik az alkotás ezen módját választották, s ebben fejezik ki legteljesebben magukat. Elegendő, ha a legközelebbi példákhoz nyúlunk. /.../ Némely alkotók, például Wojciech Müller, azt állítják, hogy a "parateátrum" fogalma megalapozatlan, és hogy az új jelenségek megnevezésére - például az olyanokra, melyek magukba foglalják a szinház, a képzőművészet és a szinház elemeit - a mai napig nincs megfelelő terminológiánk. Mások, például a "Harmadik Csoport" képviselői, vógsősoron egyetértenek ezzel a fogalommal, mert az az előadás, mely nem mond le a lineáris cselekményről és a színészi kifejezőeszközök használatáról, mégiscsak közel áll a színházhoz, azonban nem feltétlenül azonos vele. Lech Raczak alapvetően kételkedik egy olyan fogalmi meghatározás értelmes voltában, mely elkülöníti és a színházzal szembeállítja a parateátrumot, minthogy ez utóbbi jelenség sem struktúráját tekintve nem világos, sem világnézeti szempontból nem egységes /a sor Grotowski munkája utolsó fázisának "biológiai miszticizmusától" a Mozgásakadémia szocio-kritikai vizsgálatain át egészen a hatalmat szolgáló Paradenmarsch-ig nyúlik/. BogusXaw Litwiniec hasonló állásponton van, azonban másképpen érvel - saját "Éjszakai nyitás" c. produkciójában egy meghatározott vállalkozás megszervezésének tudatos szándéka mellett ott van a rend, a fegyelem, és mindenekelőtt egy sor játékszabály. Mindezt elegendőnek érzi ahhoz, hogy - mint Raczak - színházról beszéljen, minthogy a szinház alapja a közös alkotás, vagyis az információcsere, nem csupán a szinpad és a nézőtér között, de az adott közösségen belül is. Az efféle döntések mély igazságát nem foglalták Írásba - ez főképpen Litwiniec esetében különös, aki a hangsúlyt + /»RozmysXenia bez tytuíu' - in: Parateatr II. pp. 119-140. a szerző filozófus, művészettörténész, a Lengyel Tudományos Akadémií Művészeti Intézetének professzora, a Polish Art Studies főszerkesztője, főként esztétikai tárgyú könyvek szerzője./ 69
