Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)

Stefan Morawski: Cim nélküli tűnődések

Stefan Morawski: Cim nélküli tűnődése k* 1. Nem könnyű dolog az elméleti megközelítésekre specializálódott teoretikusnak a "nyitott művészetről" irni, s illúzió volna azt hinni, hogy könnyebben meg tudják határozni önmagukat azok a művé­szek, akik az alkotás ezen módját választották, s ebben fejezik ki legteljesebben magukat. Elegendő, ha a legközelebbi példákhoz nyú­lunk. /.../ Némely alkotók, például Wojciech Müller, azt állítják, hogy a "parateátrum" fogalma megalapozatlan, és hogy az új jelensé­gek megnevezésére - például az olyanokra, melyek magukba foglalják a szinház, a képzőművészet és a szinház elemeit - a mai napig nincs megfelelő terminológiánk. Mások, például a "Harmadik Csoport" kép­viselői, vógsősoron egyetértenek ezzel a fogalommal, mert az az előadás, mely nem mond le a lineáris cselekményről és a színészi kifejezőeszközök használatáról, mégiscsak közel áll a színházhoz, azonban nem feltétlenül azonos vele. Lech Raczak alapvetően kétel­kedik egy olyan fogalmi meghatározás értelmes voltában, mely elkü­löníti és a színházzal szembeállítja a parateátrumot, minthogy ez utóbbi jelenség sem struktúráját tekintve nem világos, sem világ­nézeti szempontból nem egységes /a sor Grotowski munkája utolsó fá­zisának "biológiai miszticizmusától" a Mozgásakadémia szocio-kriti­kai vizsgálatain át egészen a hatalmat szolgáló Paradenmarsch-ig nyúlik/. BogusXaw Litwiniec hasonló állásponton van, azonban más­képpen érvel - saját "Éjszakai nyitás" c. produkciójában egy megha­tározott vállalkozás megszervezésének tudatos szándéka mellett ott van a rend, a fegyelem, és mindenekelőtt egy sor játékszabály. Mind­ezt elegendőnek érzi ahhoz, hogy - mint Raczak - színházról beszél­jen, minthogy a szinház alapja a közös alkotás, vagyis az informá­ciócsere, nem csupán a szinpad és a nézőtér között, de az adott kö­zösségen belül is. Az efféle döntések mély igazságát nem foglalták Írásba - ez főképpen Litwiniec esetében különös, aki a hangsúlyt + /»RozmysXenia bez tytuíu' - in: Parateatr II. pp. 119-140. a szerző filozófus, művészettörténész, a Lengyel Tudományos Akadémií Művészeti Intézetének professzora, a Polish Art Studies főszerkesz­tője, főként esztétikai tárgyú könyvek szerzője./ 69

Next

/
Thumbnails
Contents