Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)

Máriusz Orskit A Források Színháza. Megközelítési kísérlet

elképzeltet és sz "istenséget", ami abszolút személytelen, a vi­lággal és a lélekkel azonos. Az embernek szeretnie kell istent "mint nem-Istent, nem-lelket, személytelent, alaktalant, tiszta, világos egységet...". Az ember feladata tehát, hogy önnön lelkében megsemmi­sítse "Istent", hogy teljesen egyesülhessen az "istenséggel". Az emiitett misztikus állapotok semmi szin alatt nem járnak e­gyütt a belső káosszal, az értelem iránti megvetéssel, a szabados­sággal vagy az extatiku s érzelgősséggel. Valamennyi misztikus ta­nítómester, függetlenül attól, hogy milyen korban és kultúrában élt, igyökezett ezt elkerülni, s ennek szellemében irtotta a szélsőséges lelkiállapotokat. Nagy súlyt fektettek ezzel szemben a hétköznapi eprólékosságra, a testet, s annak szükségleteit érintő apró dolgok­ban megnyilvánuló fegyelemre. Mintául szolgálhatnak a sivatagba visszavonult atyák a kereszténység első évszázadaibői, akik a töké­letességig fejlesztették az önmagukon való uralkodás tudományát: a "felkészülést", saját terük megszervezését, hogy miként tekintse­nek önmagukra és hogyan lássák magukat, ami végülis az idegenség felszámolásához vezet. És ime, ismét visszatértünk a "figyelem" fo­galmához, melynek köszönhetően az ember újra harmonikus viszonyba kerül mindazzal, ami őt körülveszi. A "figyelem" megsokszorozásának köszönhetően elért "átúszás", az egység érzése a látszólag nyilvánvaló igazságok közvetlen megér­téséhez vezet. "Nem arra kell törekednünk, hogy új dolgokat értsünk meg, hanem arra, hogy türelmesen, erőnket megfeszítve, módszeresen eljussunk odáig, hogy teljes önmagunkkal felfogjuk a nyilvánvaló igazságokat." Igy irt Simone Weil, s még hozzátette: "A legátlago­sabb igazság is, ha betölti egész lelkünket, revelációként hat". És még: "A tökéletesen tiszta figyelem - imádság". Megesik, hogy mikor valakiről beszélünk, elismeréssel állitjuk: "alapvetően fi­gyelmes". Kicseng ezekből a szavakból a meggyőződés: ez az ember birtokolja „a látás, a hallás, a kiegyensúlyozott testtartás képes-* ségét. Érzi a talajt a talpa alatt, érzi, hogy gyökerei vannak, Grotowski vállalkozásában, annak jelenlegi szakaszában, mindenki a maga módján keresi a forrásokhoz vezető utat. Kiderül azonban, hogy ez /egy-egy konkrét tevékenység során/ mindig a külsőt a bel­sőtől elválasztó határok eltüntetéséhez Vezet. A kultúra előtti egységhez vezet. Ott ered a technikák forrása. 66

Next

/
Thumbnails
Contents