Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)

Tadeuszs Burzyiiski: Grotowski útja a források felé

kálatok részletel sem közismertek. A másik "Special Project" már ismertebb, többek között a hazai és külföldi résstvevők folyóiraton: ban megjelent beszámolóibői. 1975-től kezdve a vállalkozásokban - nem megfigyelőként, hanem az aktiv közramüködés jogán - újságírók és kritikusok is részt vettek, s ők később publikálták benyomásalkat és reflexióikat. A »Special Project" kibővített változata volt Grotowski Laboratóriumának alső nyilvános, szinház utáni "müve". Innen kezdve illik ennek a programnak különös - a társulat életében áttörés-jellegű - jelentőséget tulajdonítani. A "Special Project"-et nem lehetett megismételni - legalábbis olyan értelemben nem, mint egy előadást. Minden esetben más, az előző változattól nem egyszer igen eltérő eaemény volt. Ebből adódnak a leírások közötti óriási különbségek. Előfordulnak azonban közös vonások is. A "Special Project" a résztvevők, vagyis a társulat tagjai és a vendégek közös alkotása volt, - ha egyáltalán alkotásnak lehet nevezni. Minthogy a mü improvizációkból nőtt ki, kezdettől fogva komoly technikai problémák jelentek meg: hogyan lehet elkerülni a káoszt, a véletlenek játékát, hogyan lehet megtalálni azt, ami az adott csoport számára termékeny és alkotó - és más, mint a próba-szerencse módszere? Grotowski ezt akkoriban úgy oldotta meg, hogy a "Special Project"-et megelőző beszélgetések alkalmával kiválasztott néhány embert, akik, a lehetőségekhez mérten, reprezentálták az egész csoportot, a akikkel a Laboratórium társulata vagy két héten át dolgozott. Ez alatt az idő alatt - a résztvevők felismert igényeinek alapján - bontakoztak ki az általában három napig tartó vállalkozások körvonalai, mely három nap eseményeiben már az egész csoport részt vett. Mondhatjuk, felépítették az események vázát, s ezt a vázat aztán teljesen szabadon töltötték ki, a végkifejlet mindenkinek meglepetés maradt. A hozzáférhető leírásokból - a részletek minden eltérése ellenére - az derül ki, hogy a "Special Project" lényege olyan körülmények ős helyzetek létrehozása volt, melyekben elmosódnak a határok az "organikus" és a "lelki", a "fizikai" és a "szellemi" folyamatok között. A legegyszerűbb cselekvések az alkotó tevékenység dimenziójába kerültek, s elmosódott a határ a kulturális szféra és a prózai lét dolgai között. Ha az ember nincs tisztában ezekkel a sajátos körülményekkel, a "Special Project" eseményeit, a pusztán technikai leírások alapján vulgárisnak látja. Ezekben a leírásokban ugyanis olyan információkat olvashatunk, hogy egy csomó ember rohangál a mezőkön, az erdőkben, megmártózik a vízben és a búzában, táncol a 29