Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)

Wodzimierz Pawluczukt: Az expedíció

Pontos, hogy ha a kocsi elakad az ingoványos talajon, ha ömlik rólunk az izzadtság, ha tüz ránk a nap, fúj a szél vagy ömlik az eső, ha az ember néhány éjszakán át virraszt, ha az ember már a végkimerülés határán áll - és még további néhány kilométeren át kell a kocsit, tele batyukkal, hegynek felfelé taszigálni - nos, akkor elég nehéz játszani. Mindazonáltal bizonyos fokig játék ez az egész, mert hiszen lehetne kényelmesen is utazni, és az expedíción nem muszáj részt venni. Ugyanez a helyzet a hegyi expedíciókkal, a kajaktúrákkal, stb* De a homokos úton, a hőségben nemcsak a szinészmesterség tűnik el, hanem mindez próbára teszi az expedíció résztvevőinek formatudatát is. Próbára tesz engem is, aki a vállalkozás interpretátora vagyok. Ahogy nő a fáradtság, úgy vészit jelentőségéből az elmélet és a szó, az anyagi világ, valamennyi számadásával, az anyagi létezés teljes igazságával. Az egyetlen probléma a homok és a hepehupás út lesz. 9. Sanniki A sanniki előadás a gardzienicei társulat egyik legsikeresebb előadása. Sikerült - de nem olyan értelemben, mint Gnojnóban. Gnojnóban az egész vállalkozásnak erősen katartikus jellege volt. Az érzések nagyon széles skálán mozogtakr~az esti találkozón a társulat elbűvölte a falut, az előadás alatt protestáltak, vagy egyenesen agresszíven reagáltak, s az előadás utáni vitán, amivel a játék véget ért, kiadták érzelmeiket. A társulat itt egy valóságos veszélyzóna szélén egyensúlyozott - bármikor kitörhetet volna egy verekedés, vagy történhetet volna valami efféle. Sannikiban viszont egyszerűen remek és nagyszerű volt minden. Az előadást a falu közepén tartották, réges-régi épületek között. A háttérben egy öreg, düledező fészer /vagy 61/ állt, amit már évek óta nem használt senki. Az ilyen fészerekben régen kísértetek jártak, ma persze nincsenek itt kisértetek, maga a fészer kísérteties. A szétesés, a környéket sorsként fenyegető halál szimbóluma. Sannikiban és a környéken rengeteg ilyen kunyhó és fészer van, ezek teljesen elhagyatottak, düledeznek, porladoznak, utolsó csepp erejükkel tartják egyben magukat. Nos, ez a fészer, a melankóliához és a szomorúsághoz mindig és elválaszthatatlanul kapcsolódó fészer-szimbólumok egyike, akkor este új életre kelt, fényt, sajátos csillogást árasztott. Odagyültek Sanniki lakói: délceg férfiak, öreg emberek, unokáikat kézen fogva vezeL64