Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)

Wodzimierz Pawluczukt: Az expedíció

kat szaporíthatom. Szövegértelmezést csinálhatok. Elméleti alapokat és magyarázatokat gyárthatok ehhez a vállalkozáshoz. De igy új hálót, új prizmát hozok létre, amin átszürhetők az expedíció élményei, s ennek köszönhetően jelen lesznek azok kultúránkban. Igy keletkeznek új akadályok a közvetlen tapasztaláshoz vezető úton. Ujabb és újabb szavakat találok hát ki, hogy bebizonyítsam, egy müvet csak szavak nélkül lehet befogadni. Szavakat alkotok, hogy bebizonyítsam, feleslegesek a szavak. Mint a buddhizmus teoretikusai, akik vég nélküli beszédekben hirdetik, hogy az igazságot a csend hordozza. Mint Wittgenstein, aki azért irta meg értekezését, hogy bebizonyítsa, mindazt, amit itt megirt, felesleges elolvasni. Mint a szektás, aki az egyház elleni lázadást egy új egyház megszervezésén keresztül hirdeti. Mint az anarchista, aki a terrorizmus ellen a terrorizmus eszközeivel harcol. Mint a politikus, aki úgy igyekszik harcolni a bürokrácia ellen, hogy létrehozza a Bürokrácia Elleni Harc Minisztériumát. Mint Dabrowski professzor, aki azt javasolta, hozzanak létre kormánybizottságot az Egyén Önmegvalósításának Ügyei érdekében, hogy megtervezzék az egyén spontaneitását, életét és "tervezetlenségét". És végül, mint Gombrowicz, aki az éretlenséget hirdeti galádul éretten és felnőtten. Hogy lehet megtervezni az őrületet? Hogy lehet megszervezni a spontaneitást? Hogy lehet megtalálni a naivitás módszereit? Egyszóval - hogy lehet a forma tudatán keresztül megszüntetni a forma tudatát, és visszatérni a közvetlen élményhez? Ez korunk dilemmája. A művészeti, különösen a szinházi avantgard igen erősen belegabalyodott ebbe a dilemmába, az avantgard a magyarázatok elleni lázadás. Azt ajánlja, kerüljünk közvetlen kapcsolatba a nézőkkel. Ezt azonban csak a hagyományos művészet hagyományos magyarázatánál ravaszabb magyarázatokon keresztül lehet megtenni. A már emiitett szemináriumon Karpaczban Roberto Bacci elmesélt egy történetet a százlábúról. Azt mondja a teknős a százlábúnak: milyen okos vagy te! Honnan tudod, hogy mikor a huszonnyolcadik lábadat leteszed a földre, fel kell emelned a nyolcvankilencediket? A százlábú töprengett, ós nem tudta, honnan tudja, és aztán már nem birta felemelni egyik lábát sem. Bacci azt a történetet a szemináriumon egybegyűlt tudósoknak cimezte, akik a százlábú szinház lábainak mozgásán tűnődtek. Anatómiai kutatásokat csak hullákon lehet végezni - egy egy másik ismert tény. De magyarázatok nélkül, a tudósok érdeklődése nól158