Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)

Wodzimierz Pawluczukt: Az expedíció

össze. Ebben az évben - ahogy a helyi iskola igazgatója elmondta Ozierany Wielkie faluból az utolsó gyerek is beiratkozott az iskolába. Jövőre ugyanaz lesz a helyzet jfosinianyban és más falvakban is. Valaha ezen a vidéken hat iskola működött, ahol párszáz gyerek tanult - most a Kruszynianyban lévő egyetlen iskolába alig száz gyerek jár, és számuk évről évre csökken. Az alsó osztályokban már nagyon kevesen vannak. Kruszynianyban tehát azzal a tudattal élnek az emberek, hogy a vég közel van és elkerülhetetlen. Mindennek vége lesz - de mindenekfelett kihal ez a szines etnikai kultúra, a szláv, de egyúttal a Talmud és a Biblia, az arab Korán, a mongol sztyeppék, Róma ós Bizánc örökségét valamilyen módon összekapcsoló ketolikus-parvoszláv-muzulmán-zsidó kultúra. Kihal a falu gazdasági értelemben is: a gazdaságok elnéptelenednek, a föld a kryhki-i állami gazdaság tulajdonába kerül, vagy erdőket telepítenek a helyére. Kihal a falu a szó legszorosabb, biológiai értelmében is: Krussyniany utcáin szinte kizárólag nyugdijasok sétálgatnak, óvatosan, bizonytalan léptekkel. A környék lelki drámája azonban már sokkal korábban, a két világháború közötti időszakban elkezdődött. A radikális társadalmi mozgalmak, egyrészt az ifjúság nihilizmusa, másrészt a szélsőségesen misztikus vallásos szekták felkavarták a vidéket, szenvedélyeket szítottak és nyugtalanságot keltettek. A legnagyobb hatású vallásos mozgalom Ilja próféta szektája volt, aki Kruszynianytói pár kilométerre Grzybowszczyznában építette fel a világ fővároaát Wierszalint. Mindez már a múlté. Ma Ilja prófétáról már csak anekdotákat mesélnek, vasárnaponként kevesen járnak a Krynki-i templomba, a helybéli pravoszláv pópa nyomorog, a régi forradalmárok éa aktivisták emlékirataikat irják. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy milyen a falu hétköznapi élete. íme a Chalecki család egy nspja, ahogy azt a Varsói Egyetem biaXystoki kihelyezett tagozatának egyik diákja leirta. 1978. április 15. - a Chalecki családban A nap már elkezdődik, még mielőtt a tehenek elbőgnék magukat. Körülbelül négy órakor felébred a gazdaasszony. Kirohan a disznóólhoz, majd néhány perc múlva visszatér, hogy felébressze az öreget /a nagypapát/, mert ellik a tehén, és segiteni kellene neki. 141