Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)

Jegyzetek Stefan Morawski "Cim nélküli tűnődések" c. Írásá-hoz

a ritmus, a hang, a szó stb. eszközeivel. /•••/ Az események első részének értelme az volt, hogy megtisztítsa az embert a rárakódott rétegektől és szokásoktól. A imivészek felkínálták a meghatározott modellektől, életformáktól való megszabadulás lehetőségét. A képzeletet megtámadó plasztikai eszközök nyitott és aktiv magatartást elősegítő körülményeket teremtettek. A könyv, a mérleg, a tortaevés, az egész előadás egy közös rítus létrehozására törekedett. A művészek a mindennapi tárgyakat megfosztották elsődleges jelentésüktől. /.../ Az Élő dráma második része az autentikus önkifejezés kísérlete. Az egyén álmainak, feszüétségeinek, nyugtalanságainak bemutatása. A Ritus-Akció területének elhagyása után az ember talán némi alkotó energiára teáz szert, s igy dinamikusabban valósitjs meg önmagát, s önmagán keresztül a valóságot, amiben él. /.../ 21« - nincs adat« 22« Jerzy Lajstowicz fotói /Részlet Janusz Pac-Pomamacki azonoa clmü Írásából./ Az ekoiót 1980. február 20-án rendeztük Varsóban, a Swierczewski út 95/99. szám alatti házban, a 10a számú lakásban, Irena Jarisibska fotomütermében, ahol a műhely tulajdonosánsk szervezésében különböző alkotók mutatkozhattak be. Minden olyan jelet eltűntettünk, arai a lakásra, az életre, a munkára utalt, igy a bútorokat, a könyveket, a papírokat stb., e falat e plafontól a padlóig szürke csomagolópapírral tapétáztuk ki /.../. A belső tér szinte kolostori szigorúságát megerősítettük azzal, hogy minden nyílást /három ablak, egy világltóablak, az előszobába vezető ajtó/ ráccsal, lakatokkal, láncokkal láttunk el, megszüntetvén ezzel a terem elhagyásának lehetőségét. A fedetlen díványon egy bábu feküdt, mely mintegy elvesztette konkrét önmagát, ugyanis fáslival /hogy ne keltae baleseti sérült benyomását, szürke fáslival/ betekertük, mint egy múmiát. A bábu fejjel az ajtó felé feküdt, kezében egy fénykép, amit az érkező vendégeknek, résztvevőknek mutatott, a fényképen tengerparti strand, napsütötte szélvédő kosarak - homok éa a viz elmosódott határa, s az áttört kosarak óriási, határtalan tér benyomását keltették. Az akció célja Jerzy Lajstowicz munkáinak bemutatása volt. A helyiség három falát kemény kartonra ragasztott, gondosan mint minden komoly kiállitásra - előkészített fotogrammok szegélyezték. 118