Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)
Három Strindberg-dráma elemzése - Álomjáték
sorrendjében: megérkezés, a növekvő Kastély; az Opera; az ügyvédi iroda; a doktorrá avatás; a Finga1-bar lang; a házasság - a Lány és az Ügyvéd otthona; a Szégyen-öböl és az Örömpart; a Tiszt az iskolában; az Ügyvéd visszatérése és követelődzése; a Fingal-barlang; az Opera; a növekvő Kastély előtt, a távozás. A Szégyen-öböl és az Öröm-part jeleneteinek drámai csúcspontja a választóvonal, az addig bemutatott helyszínek és témák az utánuk következő jelenetekben újra visszatérnek, mintegy tükörképei egymásnak, vagyis az iv visszatér önmagába, bezárul a kör. Minden téma és minden helyszín újra visszatér, de megfigyelhetjük, hogy a témák ismétlődése mindig magasabb, ált alánosabb szinte n történik az első felbukkanás viszonylagos konkrétságához képest. A Lány konkrét kíváncsiságát az érkezéskor az összegző bizonyosság váltja fel távozásakor. Az Opera másodszori felbukkanása már az örök várakozás, és a beteljesületlen remények általános képe. A lóherés ajtó először még konkrét értelmű, a mü végén már mint az élet rejtélyének őrzője jelenik meg, amely az emberi tudás önössége és gyarlósága miatt /a négy fakultás/ örökké megfejthetetlen marad. Az első rész abBzurd doktorrá avatásának tükörképe a második részben a doktorrá avatott Tiszt visszatérése az iskolapadba. A témának ez az újbóli fölvetése azonban már az igazságtalanság, a logika és a megismerés elvontabb problémáit veti föl. Az Ügyvéd és a Lány házassági jelenete egy konkrét kapcsolat konkrét helyzetét mutatja; ennek tükörképe a dráma végén, hogy az Ügyvéd a feleség és az anya kötelességeire figyelmeztetve próbálja visszakényszeriteni a Lányt a házasságba, de itt már a lelkiismeret, a szabadság és a felelősség kérdése jelenik meg elvont szinten. A Fingal-barlang másodszori feltűnésekor az emberi gyötrelem már ember és isten viszonyában jelenik meg, s nincs már meg a remény arra, hogy az ember a maga erejéből szabaduljon a szenvedéstől /az első részben a szerelem és a házasság még mint a boldogság ember-teremtette lehetősége merül fel/. A Szégyenöböl és az Öröm-part jelenetei azért nevezhetők csúcspontnak, mert - Indra lánya számára - olyan sokkoló élmények sürüsöd86
