Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)
Három Strindberg-dráma elemzése - Haláltánc
szilárd pont, melyre vonatkoztathatja magát, az önérvényesítés keretei beszűkültek, s ezért az önmegvalósításra csak a másik ember birtokbavétele, leigázása adhat lehetőséget, emiatt a másik ember magát a pokol-létet, a létreitéltséget testesiti meg az egyén számára. Ezek után nézzük meg közelebbről a viszonyok szimbolikus vonatkozásait, ami a drámán belüli kommunikáció funkcióiban, sajátosságaiban nyilvánul meg. Nyilvánvaló, hogy a kommunikáció mindig egyéniséget feltételez - ennek hiánya /ha pl. egy szerep lép az egyéniség helyébe/ a kommunikáció torzulását, valamelyik kommunikációs funkció dominanciáját jelenti a többi rovására, ily módon a kommunikációs folyamat egésze, elveszítvén eredeti funkcióját, új szerepben jelenik meg. S ennek - irodalmi műben már önmagában is szimbolikus jelentése lehet. Drámában azonban a kommunikációs sajátosságok jelentésbeli szerepe méginkább felerősödik, mint a többi münemben, mivel az alakok közötti kommunikációban itt a mü pozicióját, jelentésrétegeit felépitő, a mü létmódját és létformáját megadó viszonyrendszer tükröződik, mint olyan münemben, mely csak azokat az élettényeket képes ábrázolni, amelyek dialógusban megjeleníthetők. Ezt az összefüggést eddigi elemzéseimben is megpróbáltam bemutatni, mivel úgy gondolom, hogy sem Ibsen, sem Strindberg esetében nem elhanyagolható kompozíciós és jelentésbeli tényező a kommunikáció szerkezete. A Julie kisasszon y és a Haláltánc ebből a megközelítésből felfogható - nemcsak az egyéniség, hanem - a kommunikáció drámájaként is. A kommunikáció mindkettőben tematikusán is megjelenik, a Julie kisasszon yban mint a státusz-jellem-kommunikáció viszonya; a Haláltán c pedig talán az első olyan dráma, mely már az emberi kommunikáció lehetőségét is megkérdőjelezi. A kommunikáció ebben a drámában ugyanazt az elszigeteltséget, börtönbe zártságot, egymásrautaltságot hordozza, mint a konkrét viszonyok szintje és környezetrajza. A házaspár belső kommunikációs konvenciói nem érthetők a környezet számára /Kurt/, de ugyanakkor már ez a belső kommunikációs tér is kiüresedett: a kommunikáció nem tölti be funkcióját az elszigetelt 78
