Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)

Három Ibsen-dráma elemzése - Kisértetek

/Manders/ Alvingné: Miután Alvingné már elmondta gáról: taimban sem láttam magában mást, mint a más feleségét. Igazán?^ Mandersnek az igazságot házassáManders: Alvingné: Manders: Manders: Alvingné: Manders: Alvingné: Manders: Senki se lát a jövőbe. Mindenesetre bizonyos, hogy a házassága teljesen rendes és törvényes házasság volt. /az ablaknál/ Ó, az az örökös rend és törvény! Sokszor azt hiszem, ezek zúditanak ránk minden szerencsétlenséget. Alvingné, vétkezik. /10/ Hát maga gyávaságról beszél, amikor csak a kötelességét teljesiti? Elfeledte, hogy a gyermek tisztelettel és szeretettel tartozik szüleinek? Ne általáno

sit sunk ennyire. Az a kérdés: tisztelje és szeresse-e Osvald Alving kamarást? Mondja, egyetlen hang se tiltakozik anyai szivében, amikor a fia eszményeire tör? És az igazság? És az eszmények? /II/ A Kísértete

kben a viszonyrendszer felépitése azt mutatja meg, hogy a társadalmi organizáció hogyan intézményesiti és teszi személytelenné és hazuggá az interperszonális kapcsolatokat. "Az állam az individuum átka" - irja Ibsen egy levelében 1871/12/ ben Brandeshez - mivel a szervezet, az intézmény az indi19