Nicola Mangini: A modern Goldoni-rendezés fejlődése Olaszországban (Színházelméleti füzetek 12., Budapest, 1980)
müve rendkívül terjedelmes: a melencei vígjátékíró mintegy 120 darabot írt /és ekkor csak a vígjátékokat említettük/. Szek a müvek, költői értékükön túlmenően, meglehetősen árnyalt képet adnak a XVIII. századról, azaz igen értékes kulturális, történelmi, társadalmi éa természetesen színházi keresztmetszetet adnak róla, amelyet nem lehet egyetlen kategóriával meghatározni. Nos, ha a Goldoni-komédiák interpretációjában változatosságot tapasztalunk, ez abból ered, hogy Goldoni művészetében különböző fázisokat kell megkülönböztetnünk. Nem kerülheti el figyelmünket, hogy az 1707ben született és 1793-ban elhunyt szerző pályája az egész Settecentót átíveli, ezért életmüve bizonyos mértékben a század kultúrájának különböző állomásait is tükrözi, következésképpen ezen belül a vígjáték fejlődését is. Goldonit tehát nem lehet egyszerűen a commedia deli'arte-szerző címkéjével beskatulyázni, amint azt külföldön sokhelyütt ma is megteszik. Ugyanis Goldoni életmüvének csak egy része vezethető vissza jogosan erre a valóban különleges színházi formára, ugyanakkor meg kell különböztetnünk az Árkádia modorában író Goldonit, a preiliuminista Goldonit, Goldonit, mint bizonyos mértékben a felvilágosodás hívét, és esetleg még egy preromantikus Goldonit is /hogy a kulturális kategóriák körén belül maradjunk/. 3bbői következik, hogy egy Goldoni-vígjáték előadásánál a rendezőnek figyelembe kell vennie a pontos összefüggést e kiválasztott mü és a legszélesebb értelemben vett történelmi körülmények között és a müvet ebbe az összefüggésbe kell illesztenie /hacsak, amint az manapság gyakran előfordul a világ szinpadain, a bemutatandó darab nem más, "int kényelmes jogcím egy abszolút szubjektív rendezői gyakorlathoz/. À másik tényező, amely QZ értelmezések sokasodását magyarázza, mint már mondottuk, általában a rendezés problematikájával, azaz a rendezésnek a háború utáni évektől a mai napig tartó fejlődéstörténetével függ össze. A probléma, ha bizonyos különbségekkel, más-más árnyalatokkal is, de