Nicola Mangini: A modern Goldoni-rendezés fejlődése Olaszországban (Színházelméleti füzetek 12., Budapest, 1980)

VITA Dr. Székely György színháztörténész Megköszöni a felszólalónak információkban és gondolatokban gazdag előadását. Fejtegetése hozzásegített, hogy közelebbről megismerjük a Goldonival foglalkozó nagy olasz rendezők törekvéseit és eredményeit. A legfontosabb az, hogy egyetlen rendezés sem hanyagolhatja el azoknak a történelmi körülményeknek az ismaretét, amalyeknez a kiválasz tott darab kapcsolódik. Ellenkező esetben a rendezés könynyan csúszik el önkényes és vitatható megoldások felé. Beiitska-Scholz Hedvig muzeológus Az a véleménye, hogy a Goldoni-rendezés különféle tendenciáin belül az egykor tévesnek tartott ér te idézésekről is kiderült, hogy tartalmaznak sikerült mozzanatokat is, hiszen elkerülhetetlen, hogy minden korszak megpróbálja rányomni saját bélyegét minden művészeti tevékenységre. Felteszi a kérdést: az olasz színháztörténet keretein belül miképpen keil megítélni Goldoni vígjátékainak a XVIII. szá zadtól napjainkig megismert, különböző, gyakran egymásnak ellentmondó interpretációit. -anginí professzor Természetesen minden interpretációban van valami pozitív elem. A XIX. azázadban Goldoni moralizmuaát és vígjátékainak "veienceiségét" hangaúlyozták; a XX. század legelején inkább a formális és a látványos értékek kerültek előtérbe /az úgynevezett "tiszta színház" jegyében/; manapság pedig elsősorban az életmű társadalmi vonatkozásait emelik ki. íahát a "téves" interpretációk sem haszontalanok,