Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)

IV. BAIÁZS BÉLA ÉS LUKÁCS GYÖRGY - Lenkei Julia: Balázs Béla színházesztétikája

maradt. A fejlődés vonalai nem mereven egy irányúak. Gyakran dialektikus visszahajlássál haladva szerpentinformában régi megismerések világosságát vetik uj utakra. Mivel ugy látom, hogy éppen ez időben ilyen részben visszahajló fordulója van a film. fejlődésének, melyen a némafilm már egyszer elért és közben elvesztett eredményeit készül újra értékesíteni, hadd álljon itt a némafilm megjelenésének az az apoteózisa, melyet c 1923-ban irtam."-^ Mivel azonban az elméleti alap többé-kevésbé mégiscsak megváltozott,-Balázs ebben a törekvésében nem lehet konzekvens, az idézett jelleg ellenére változtat /nem jelezve/ az eredeti fejezeten. Egy történelmi materialista meghatározottságú elméleti szövegben nem szerepelhetnek az első koncepció szubjektivista, bizonyos közvetlenségeket meghaladni nem képes részletei. Hogy mégis helyesnek találja az átvételt, ez arra utal, hogy rendkívül szoros kötöttség fűzi az eredeti koncepcióhoz. Ez a kötöttség azután a változtatások ellenére is megnyilvánul, az uj szövegen is átcseng az első koncepció tragikus pátosza, a látható ember megnyomoritása felett érzett keserűség, a fogalmaktól való akkori félelem. Elsősorban kihagyással dolgozik a változtatás során: az általunk fent idézett két teljes bekezdésből - az idézőjelen belül - semmit nem találunk az uj szövegben; ezenkívül pótlások, ujabb szövegrészek alkalmazása mellett olyanfajta apró, egy-két szót módosító, csaknem stilisztikai változtatásokról van szó, hogy valóban nehéz rajtakapni - a hasonló szöveg mögött hol jelentkezik az uj, hol tör át a régi koncepció, ^zekből a változtatásokból végülis egy olyan álláspont kerekedik ki, amely már nem állitja t ét ele se n a vizuális világ autenticitását a fogalmival szemben, de a láthatóság igazi, ősi, a szellemet közvetlenül megjelenítő státuszén nem változtat. Mivel átvételről és kiigazításról van szó, nem pedig egy uj koncepció megfogalmazásáról, az eredeti érzelmi kötöttség - az anyag dialektikus materialistává formálása ellenére - sok helyen jelentkezik /pl. azokban a részletekben, ahol a közvetlenül látható szellemnek, az emberiség - itt is ezt a kifejezést használja - "ősanyanyelvének" hallhatóvá alakulását, vagy a mimika nyelvének egyéni és 314