Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
Előszó.
felé utat kereső zseniális kezdeményezéseit próbálja 'megemészteni", jelenkori továbbgondolási lehetőségeit kitapogatni. Próbálja, mert ezek a müvek - talán A modern dráma fejl ődésének történet e kivételével - meglehetősen "zártak", ezoterikusak, nehezen megfejthető gondolati-szellemi kincsestárat jelentenek a mai olvasó és kutató szamára: a továbbvezető szálak világosan felismerhetők, de egy olyan fogalmi apparátussal, orientációs mezővel dolgoznak, melyeknek hatalmas szuggesztiós hatásában nehéz kritikus distanciát teremtenie a mai olvasónak - főképp a felfedezés, a "rácsodálkozás" sokk-hatása alatt. Az itt jelentkező, máig érvényes gondolati magot nemcsak nehéz kifejteni e fogalmi burok olykor ködös, máskor barokkosan szertelen, majd kanti-husserli terminológiákat továbbépítő kategóriarendszeréből - hanem rendkívül nehéz e problématömeg folytatási lehetőségeit, korszerű csatlakoztatási pontjait megtalálni. Ezzel 3 gondolattal persze nemcsak ezek a dolgozatok küszködnek - még sokáig fog tartani teoretikus számvetésünk az ifjú Lukács szellemi vívmányaival. így e tanulmányok csak egy, kísérleti nekifutását képezik ennek a mindannyiunk számára feladott hosszutávu "leckének". E tanulmányok ebből a szempontból is kísérletek, "esszék", a szó lukácsi értelmében. Erényü k, hogy e gondolatok kontinuitását szeretnék felkutatni, jelenbeli nélkülözhetetlenségüket kívánják bizonyítani - olykor előtűnő gyengéjü k viszont a kritikai distancia elmosódása, a szöveg, a szellemi vívmány óriási dimenziói előtti tisztelgésből következő távlatvesztés, ami néha apologikus következtetésekre is vezet. De, hadd hangsúlyozzam mégegyszer - e gondolati anyag "bevezetésének", szellemi életünk részévé tételének majdnem kikerülhetetlen élménye ez az attitűd - főképp a fiatal generációk számára: ebből a rácsodálkozó befogadási élményből később nyilván ki fognak emelkedni azok a fogalmi csomópontok, melyek vérátömlesztésként is fognak hatni mai marxista esztétikánk számára. Ehhez a szellemi integrációhoz természetesen maga Lukács adta meg a kulcsot. Hiszen Lukács marxáta működését megkoro7
