Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
IV. BAIÁZS BÉLA ÉS LUKÁCS GYÖRGY - Lenkei Julia: Balázs Béla színházesztétikája
ni? Transzcendencia és immanencia Balázs első nagyobb elméleti munkájának, a Halálesztétik ának alaptétele a következő: "A művészet a metafizikai ösztön megnyilvánulása és transzcendens jelentőségű."' 1' Kissé közelebbről: "A művészet az élet transzcendenciájának érzése. Más szóval: a művészet az élet öntudata." A művészetet az érzékfeletti magánvaló lényegvilág megérzékitéseként tekinti, egy körülhatárolt, az életből elvileg kiszakított, szervesen önállóvá vált mikrokozmoszban megtestesülve. A művészet tehát ebben a felfogásban - a német iskolázottságnak megfelelően - a legtökéletesebb megismerés szervévé válik. Nem véletlen és nagyon jellegzetes ebben a tekintetben a Fichtére, illetve Schillerre történő hivatkozás a HebbeJ.-dolgozatban: "A művészet a transzcendentális szempontot közönségessé teszi"; illetve: "A művészét végső célja az érzékfeletti_megérzékitése." Erre a kiindulópontra, vagyis a művészet transzcendenciát megérzékitő feladatára épülnek az összes ifjúkori müvek, egészen a szinjátékelmélet forradalom utáni változatáig. 1914-ben azonban foglalkozni kezd a kelet-ázsiai művészettel, előadást tart róla a Népművelő Társaságban. Ragyogó precizitással elemzi mind az európai, mind a kelet-ázsiai művészetet, a kettő szembenállását, anélkül azonban, hogy ennek az ellentétnek az ő álláspontja számára egyelőre bármilyen hatása lenne. Az emiitett szembenállás alapja pedig éppen a művészet transzcendens, illetve immanens jellege. Igy jellemzi az európai művészetet: "A művészet ábrázolta modern valóság a létezés t és minden elevenség az élete t érezteti velünk. Igy mondják a mi filozófusaink. Ami stilus, ritmus, kompozíció, harmónia az európai művészetben van, az törvényszerűséget és rendet jelent, mely a világ bármely kis zugából vágtatott is ki, az egésze t illeti, arra vonatkozik, azt érezteti. E törvényszerűség saját centrumu mikrokozmoszt csinál minden műalkotásból, melyet nemcsak kerete, hanem belső organizmusa izolál a világtól. Saját kis világ, tehát az Egésznek a ha316
