Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
IV. BAIÁZS BÉLA ÉS LUKÁCS GYÖRGY - Lenkei Julia: Balázs Béla színházesztétikája
bensőséges jellegét elemzi/í Éppen ezért e késői, reprezentatív - és világhíres műben is jellemző marad - és ezen semmiféle változtatás, kihagyás vagy kiegészítés nem segitett. - a két világ, a látható és hallható, a vizuális és a fogalmi elvi különállása. A látható és hallható /gondolati/ szféra ebben a környezetben végső soron nem ugyanannak a totális emberi vilá gnak az elkülönült nézőpontjai, hangsúlyozottan semmi közük nincs egymáshoz, tulajdonképpen két különböző világot is közvetítenek. És ez a szembenállás végülis mélyen őrÉ'4 az eredeti alapokat., a valóság összetört, elkülönült részekre bomlott látszatának összetört lényegként való felfogását. Arról van tehát szó, hogy először gyökeresen megváltozik az esztétikai elmélet világnézeti hátter e /illetőleg, mint még látni fogjuk: annak felszíne/. Másodszor a szerző ennek ellenére helyesnek látja, hogy ennek legérzékenyebb pontjá n egy korábbi müvére, a meghaladott álláspontra hivatkozzon. Harmadszor azonban ezt nem teheti,• tehát a deklarált idézés ellenére az idézetet ugy alakítja, hogy az uj koncepció bontakozzék ki belőle, amelyben azonban - negyedszer - módszertani alapjaiban jelentkezik a régi kiindulópont, és létrejön egy erőteljesen ellentmondásos uj szöveg. Amikor Balázs a filmelmélet végső változatában megpróbálja összeépíteni a fogalmak elől való fiatalkori menekülés ideológiáját, bizonyos Marxból kiinduló fejtegetésekkel, ebből nem sikerül koherens elméletet kialakítania, nem újra feldolgozza az egész koncepciót, hanem bizonyos értelemben külsődlegesen fordul hozzá. A filmelmélet nemcsak az ember igazi lényegét eltakaró, megismerését korlátozó fogalomvilággal való szembenállása miatt kerül Balázs érdeklődésének középpontjába. Egyéb kompozicionális tulajdonságai is erre predesztinálják. A fiatalkori elmélet centrális tárgyával, a zárt formát képviselő tragédiával szemben a filmben találja meg azt a nyitott szerkezetű, ideális művészetet , amely - nagyon leegyszerűsítve a közvetítéseket a 20-as-30-as években vallott világnézetének megfelel.' 315
