Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
IV. BAIÁZS BÉLA ÉS LUKÁCS GYÖRGY - Lenkei Julia: Balázs Béla színházesztétikája
2; Az ambivalencia megjelenése Baláza koncepciójában; Simmel kettős értelmezhetősége Az, hogy Baláza esztétikai koncepciója már ebben a korai korszakban nem teljesen egyértelmű, tartalmaz bizonyos ellentmondásokat, az valószinüleg annak köazönhető, hogy Simmel döntő hatáau elmélete maga is többfajta értelmezésre, többfajta kibontakoztatásra teremt lehetőséget; Az a két szempont, amely mindegyike gyümölcsöző Balázs munkásságára nézve, két teljesen szembenálló művészetfilozófiai álláspont kibontakoztatására teremt lehetőséget. Nagyon leegyszerűsítve: az egyik változatban az objektum, a mü képviseli az értéket, tehát az autentikusai minden mással szemben, a másik változatban pedig éppen forditva; az élet eleven folyamata. Simmelnél a kettő kiegészíti egymást, de azembeforduláauk lehetőaége már adott. Egyrészt tehát a következőről van szó: "Az ember elméleti vagy gyakorlati alkotáaa által a lelki termékeket vagy tartalmakat az objektivált azellemnek egy bizonyoa értelemben önálló kozmoazaként helyezi magával szembe és pillantja meg. A külső vagy immateriális müvet, melyben a lelki élet lecsapódik, különös fajtájú értéknek érezzük; bármennyire is zsákutcába téved, ide beáramolva, az élet, vagy bármennyire is továbbgörditi áramlásait, soraára hagyva a kivetett képződményt, mégiscsak az jelenti a speciálisan emberi gazdagságot, hogy a szubjektiv élet termékei egyben az értékek nem-cseppfolyós, tárgyi rendjébe tartoznak, az értékek logikai vagy erkölcsi, vallási vagy müvéazi, technikai vagy jogi rendjébe. Ha ilyen értékek hordozóinak, ilyen sorok tagjainak bizonyulnak, nemcaak hogy közös öaazeszövődéaük éa azisztematizálódáauk által megmenekülnek a merev izoláltságtól, mellyel az életfolyamat ritmikájától eltávolodnak, hanem a folyamat maga ia olyan jelentőséghez jut ezek által, amelyet a puszta lefolyás feltartóztathatatlanaágától nem nyerhetett volna. A szellem tárgyiasulására érté khangsúly esi k, mely ugyan a szubjektiv tudatból fakad, de amellyel ez a tudat valami olyasmire utal, ami rajta kivül fekszik," 1 /kiemelés tőlem - L. J./ Kultura tehát egyáltalán . csak ezekben a képződményekben létezik, tragédiája azonban ab294
