Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)

IV. BAIÁZS BÉLA ÉS LUKÁCS GYÖRGY - Angyalosi Gergely: A lélek kálváriája és diadala

életerősebb "elméleti vénával" rendelkezik. Arra utalok, hogy életélményük, az emberi kapcsolatokról, korukról alkotott véleményük nagyon közel állott egymáshoz ebben az időszakban /részben hasonló szellemi orientációjuk, környezetük, részben pedig kölcsönös egymásrahatásuk révén/. Már most a "munkamegosztás" - durván - annyit jelentene, hogy amig Lukács elméleti objektivitással próbálta leírni a "bünbeesett világ" szerkezetét és e világállapot hatását a személyes létre, addig Balázs időről időre megkisérel ugyanerre a kérdésre a szubjektum szempontjából választ találni. Persze, naivitás lenne itt bármiféle egyenlőségjelet tenni kettejük közé. Az elsőbbség mindig Lukács elméleti zsenijét illeti, amelynek ujabb és ujabb eredménye it-változásait Balázs megpróbálja befogadni és saját temperamentumának megfelelően tovább alakitani. Mégsem csupán egyoldalú hatásvizsgálatról van itt szó, tehát nemcsak Balázs müveinek megértése szempontjából fontos ezeknek az összefüggéseknek a vizsgálata. Lukács, mint a nagy gondolkodók legtöbbje, objektiv általánosságra tör: számára a szubjektum helyzete már pályafutásának kezdetén sem lehet elméleti kiindulópont. Célja és vágya a rendsze

r, mely artikulálja a világot és amelyet a világba

n - és nem a szubjektumban - ke 1

1 felfedezni. De a rendszerhez vezető hosszú és göröngyös uton, ha sokszor háttérbe szoritva, vagy a későbbiek során egyenesen megtagadva is, állandóan jelen van a szubjektumról, annak lehetőségeiről alkotott képe. Balázs konklúziói természetesen távolról sem azonosak Lukácséival, de remélhetőleg segítségünkre lehetnek a kevéssé kifejtett gondolatok némelyikének felfedésében. Másfelől Lukács hatása érthetővé teszi, miként reagálhatott Balázs Béla a világon az elsők között az irodalom és a művészet fejlődésének bizonyos váltópontjaira. s hogyan Írhatta meg lira-tanulmányát, mely befejezetlensége és gyengeségei ellenére is a modern költészet öntudatának korai és európailag jelentős dokumentuma. Balázs Béla művészetfilozófiai fogékonysága igen korán megmutatkozott. Még mielőtt gyakorló költő vagy iró lett volna, 252