Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)

III. A FORMA ESZTÉTIKÁJA - Kardos András: Forma és közösség

désea éa levezetés tárgya lett a befogadá a. "A közvetlen él­vezeten kivül moat egyben Ítéletünket ia felkeltik a müalko­táaok, mivel a müalkotáa tartalmát, ábrázoláai eazközét a a kettőnek megfeleléaét vagy meg nem felelését alávetjük gondo­lati vizagálódá3unknak. A müvéazet tudomány a ezért aokkal in­kább azükaéglet a mi korunkban, mint azokban a korokban, ame­lyekben a müvéazet önmagáért véve, mint müvéazet már tökéletea kielégüléat nyújtott. A művészet gondolati vizagálódáara hív bennünket és pedig nem abból a célból, hogy'ismét müvéazetet hozzunk létre, hanem hogy tudományosan megismerjük, mi a mű­vészet. A befogadás immár levezetést igényel. Meg kell indokolni, miért ez a mü tetszik nekem, tudományos alapon kell befogadásomat artikulálnom. Miért? A nembeli objektivációk elaajátitáaa - értékelaajátitás. Ha az érték maga nem a kö­zösség evidens tartozéka, akkor meg kell győznöm másokat, hogy az én értékeim számukra ia azok lehetnek. Az Ítélet tudománya többé nem esztétikai a szó ariaztoteliánua értelmében: konat­rukció a aaját értékei megalapozáséra.^ Éhben a helyzetben szintén a kanti esztétika a reprezentatív: a mütan nem léte­zik többé. Hogy visszavetitsük Lukács kérdését: műalkotások vannak, hogyan lehetségese k? Kant esztétikája: a befogadás problematikájának első elméleti dokumentuma, az itélőerő viza­gálata. Vizsgálata az iz lés it éle t lehet ségének egy olyan kor­ban, melyben a senaua communia caak mint poaztulátum létezik, de mint ilyen léteznie kel l." A müvéazethez való viszony individuáli s. A társiatlan em­ber igénye a társiasság. A társadalomban végbement értékürü­léa a reprezentatív értékedényekbe áramlik. Éppen ezért: a kö­zösségi viszony /mely mindig nembeli/ a magáért való objektivá­ciók közvetítésé n keresztül valósulhat csak meg. Ám ha a sen­sus communia alapvetően közvetítéseken keresztül létezik caak, akkor problematiku a, éa ezért léte /érvényeaaége/ mellett ér­velni kell. Ezért alakul ki a sensus communis uj elméleti kí­sérlete, mely a művészetben találja meg a nembeli /értékte­litett/ érintkezés lehetőségét. A művészet "mindig megnyit­ja az emberek előtt azt a szentélyt, ahol örök és eredeti e­189

Next

/
Thumbnails
Contents