Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)

III. A FORMA ESZTÉTIKÁJA - Kardos András: Forma és közösség

lelkiismerete. Minden eszes lény cselekedete a fenti általánost kell, hogy célozza. Ebben a formális értelemben lehet a levezetés alapja a kanti megfogalmazás: "Cselekedj ugy, hogy akaratod maximáját általános törvényhozás elveként gondolhasd el." Az általános letéteményese az én. A bölcs, mint az etikai magatartás autentikus hordozója már Arisztotelésznél feltűnt. Nála még a kontemplativ és a tevékeny magatartás választhat

ó, egyaránt értékes. A kanti-fichtei erkölcstanban az ész mint az egyetlen organon jelenik meg. Ennek azonban nem a szubsztanciaként létező modus ember a megfogalmazója /Spinoza/, hanem a puszta én /ánség/, aki a legyen formulájában kapcsolódik az eszes erkölcsi világhoz és az emberi nemhez. "Mert az kell legye

n a végcélja, hogy az egész emberi nemről gondoskodjék." /329. o./ A sensus communis ebben a koncepcióban a legyen strukturáló elvével valósulhat csak meg. "Arra kell törekednünk tehát, hogy Ítéleteink összhangban legyenek;" Eichte tehát a szabadság-ész-legyen szerkezetű posztulátumban vázolja először a közösség létezését. Az eszes embereknek közös a célja. Sz a k

özös cé

l kapcsolja, hozza össze az embereket oly módon, hogy a többi ember erkölcsös viselkedéséért mindenki felelős. "Az összes emberek kölcsönhatása közös gyakorlati meggyőződések létrehozása érdekében csak akkor lehetséges, ha valamennyien olyan közös elvekből indulnak ki, amilyenek szükségképpen léteznek; s ezekhez az elvekhez kell kapcsolódniuk további meggyőződéseiknek. Ezt a kölcsönhatást, amelyben mindenki köteles részt vállalni, egyházna

k, etikai közösségnek nevezik; amiben pedig valamennyien megegyeznek, azt szimbólumna

k. Mindenkinek az egyház tagjává kell válnia.

pichte megvetéssel szól a remetékről, akik ki akarnak vonulni a társadalomból. Az emberi nem, mint cél, posztulátum. Fichte sensus communis elméletében is különválik a Van és a Legyen. A Sein világában a protestáns módon értelmezett szimbólu

m jelenti a kiindulópontot a közös akarat számára. A szimbólum biztosítja az összhangot . "Van valami érzékfeletti és minden természet fölé emelhető" - ez a szimbólum. Változékony, konkrét érzéki tartalma 181