Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
II. A DRÁMA ELMÉLETE - Ungár Julia: A forma küzdelme az élet ellenében
"Ez a folyton változó formafogalom nem zárja ki az esztétikáét, csak helyenkint - konkrét esetekben - korrigálja alkalmazásait, arra kényszeritvén ezáltal, hogy még mélyebbről fogalmazza meg állandó fogalmait, oly mélyről, hogy azok /az ő nézőpontjából/ minden változást magukba fogadhassanak." /if jukori müvek 401. o./ A Drámátörténe tben lukács azt vizsgálja hogy a modern élet okozta eltolódások milyen változásokat oko nak a drámai formában, hogy mennyi változást bir el, és elbir ja-e egyáltalán ez a szigorú forma ezt a változást. A mü első két, szisztematikus fejezetének logikai felosztása a következő: először foglalkozik az elvont drámai formá val, majd azzal, hogy mely korok engedik meg, illetve követelik a drámai formát önkifejezésük eszközéül. Végül konkrétan vizsgálja a modern kort és ennek hatását a drámára. A Drámatörténe t legfőbb erényei szigorú tárgyszerűsége, fe gyelmezett logikája, és rendkivül gyakorlati haszna a konkrét műelemzés terén. A dolgozat szándéka ezért a könyv elemzéseinek lehető leghűségesebb reprodukálása. A könyv a dráma legáltalánosabb meghatározásával kezdődik: "A dráma olyan irásmü, mely valamely összegyűlt tömegben közvetlen és erős hatást akar létrehozni, emberek között lejátszódó megtörténések által." /27. o./ Lukács ebből a meghatározásból vezeti le a dráma elvont formai sajátosságait. Noha itt még kizárólag a formáról beszél, nem hagyható figyelmen kivül, hogy a meghatározás minden egyes tényezője mennyire ki van téve az időnek, a változásnak. A drámai forma egyik alapparadoxonja következik abból a tényből, hogy tömeghatás a célja. Egy tömegre csak olyan álta lános megtörténések hatnak, amelyek találkoznak a tömeg érzéseivel. Általános tapasztalat, hogy a tömegben-lét bizonyos kiegyenlítődést hoz létre az emberek között, amely együtt jár érzésviláguk primitívebbé válásával. Igy a dráma hatása magán viseli a dráma vallásos eredetének nyomait, annyiban, amennyi ben hatalma van egy várakozó, feszült érzelmi állapotú embercsoport felett. Igy a hatás attól függ, hogy a drámában ábrázolt érzelmek mennyiben találkoznak az összegyűlt emberek ér130
