Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
II. A DRÁMA ELMÉLETE - Ungár Julia: A forma küzdelme az élet ellenében
nulmányban az elvont drámai forma sajátosságait, a dráma epigrammatikusan megfogalmazott nagy paradoxonait. A Drámatörténe t módszertani-elméleti alapvetésének tekinthetjük a Megjegyzések az irodalomtörténet elméletéhe z c. tanulmányt, amelyet Lukács az Alexander Bernát-emlékköny vbe irt /megj. 1910./, A drámakönyv előszava ennek a cikknek rövid összefoglalása. Lukács egy, az irodalommal foglalkozó tudomány lehetőségét az esztétika és szociológia szintézisében látja. Az esztétika és a szociológia egyesitésének azonban csak akkor van értelme, ha ebből egy minőségileg uj tudomány jön létre, az irodalomtörténet. Lukács kiindulópontja: az irodalom mint az esztétika törvényeinek alávetett jelenség - szociális jelenség. A következőkben azt vizsgálja, hogy milyen uj összefüggések vezethetők.le ebből a kiindulási pontból. "Az irodalom élmények közlése, és ennek a közlésnek utja: a forma. A forma az igazán szociális az irodalomban." - irja Lukács, és ezzel elhatárolja magát attól a szociológiai müvészetlátástól, amely a tartalmakat vizsgálja a gazdasági viszonyokkal való összefüggésben. A forma nemcsak az alkotót a befogadóval összekötő funkciójában szociologikus, hanem a megformálandó anyaghoz való viszonyában is. Ez az egyik fontos egyesülése az esztétikai é3 szociológiai kategóriáknak: az élet mint anyag a formák szempontjából.' Mit nyújt az élet az elvont, ahistorikus és aszociologikus formáknak, és viszont, milyen hatása van az éle tnek ezekre a formákra? "A forma lelki aktivitás /a költő már eleve bizonyos forma szempontjából éli át az élményeket U. J./, része az ember lelki élete egészének, és amennyiben az ki van téve a szociologikus hatásoknak, ezek a hatások a formát sem hagyják érintetlenül." /ifjúkori müvek, 396. o./ Élet és forma szembekerüléséből következik világnézet és forma végső azonossága, amiről már az előző cikkekben, kritikákban is volt szó: "Minden forma értékelése az életnek, itéletmondás az élet felett, és ezt az erejét és hatalmát onnan meriti, hogy legmélyebb alapjaiban mindig világnézet." "A világnézet formai posztulátuma minden formának, tehát tartalma tulajdonképpen közönyös." /396. oi 1/ Hogy a gondolat teljes legyen, és 128
