Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)

II. A DRÁMA ELMÉLETE - Orosz István: A luciferi mü és a szférikus Lukács

dekvát lehet. Az immanens esztétika nem eredményez immanens esztétikai, poétikai kritériumokat, igy az esztétikai szinten nagy gonddal kiküszöbölt metafizikai, etikai, logikai elemek­nek egy szinttel "lejjebb", a művészettörténet-műfajelmélet sikján szükségképpen vissza kell térniük, ha a művészettörté­nésznek szempontra van szüksége. "De ahogy a történész számára, amennyiben nem transzcendál az esztétikába, az esztétikai a­nyaghoz való viszonya minden belőle következő irracionalitásá­val egyiitt leküzdhetetlen marad, ugy a művészet történetfilo­zófusa, amennyiben meg akarja haladni az egyedi és egyszeri történetfilozófiai értelemmegvalósulások értelmezhető, egyes megnyilatkozásainak tényszerűségét, és még ezen is tul a művé­szet egész kanonikájának végső egységét akarja elérni, trans z­cendálni kénytelen az immanens esztétikát, és a művészet met a­fizikusává kell hogy váljé k."^ /kiemelés tőlem - 0. I./ Lehet­séges tehát előfeltevésmentes művészettörténet, de ez csak szempontnélküli puszta tényfelsorolásból állhat, viszont, ha anyagrendező kritériumot akar bevinni a vizsgálódásba, ugy me­tafizikussá kell válnia. Lukács gondolkodói beállítottságától mi sem állt távolabb, mint a szempontnélküli művészettörténet, igy a fenti paradoxonból számára egyértelműen a "metafizikus­sá válás" következett. Mindkét fiatalkori müvészettörténeti­-müfajelméleti munkája - A modern dráma fejlődésének történ e­t e és A regény elmélet e - e metafizikus nézőpont jegyében szü­letett. De hogy a metafizikus beállitottság később is alapvonása ma­radt esztétikai tárgyú Írásainak, arra éppen a fenti idézet folytatása kapcsán derül fény. "Csak ha magában a történelmi folyamatban egységes értelem található, akkor lehet okuk sze­rint megérteni a műalkotások szerkezetében való objektiválódá­sait. A művészet történetfilozófiája tehát vagy beéri az egy­szeri történelmi folyamat végső irracionalitásával - e folya­mat tényszerűségének megismerése mellett - vagy metafizikussá kell hogy váljon: a művészet fejlődési szakaszainak e semmif é­le tisztán esztétikai rendszertan által meg nem ragadható f o­galmaiba n a világ folyása végső, metafizikai értelmének nyoma­110

Next

/
Thumbnails
Contents