Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)
Színjátszás az emberek között
mérése és lemeztelenitése. Az ügyes szinészkedó't ugyanazokkal a kimondatlan kérdésekkel kell faggatnunk önmagunkban, amilyenekkel a szinészalakot értékeljük. Ki, mit és miért, milyen céllal cselekszik? A leleplező válasz rendszerint ugyanaz. A rosszindulatú, ügyes szinészkedő ember, aki saját sikeréért ámít, a szinpadon vagy az életben; törtető karrierista. A jóhiszemű szinészkedő téved .Félreismeri helyzetét, és nem ismeri fel igazi érdekeit. Csak az érzéseire hallgat, nem elemez, az események felszínéhez tapad. Nem egyesiti magatartásában az egyénit és a közösségit, a jelenséget é" a lényeget, az alapfeladatot és a legfőbb feladatot. Nem az értelmes szépség törvényszerűségei szerint cselekszik. Rossz életszinjátszó. A szinészkedéstől eltérően a természetes életszinjâtszâs minden emberi lénynek sajátja, hiszen az állatvilágból kiemelkedett embernek általános és nélkülözhetetlen képessége a belső szinjátszás. Nőnek és férfinak, gyermeknek és felnőttnek, mindenkinek. Ez a képesség, ez a folytonosan fejlődő és fejleszthető belső mechanizmus, amellyel az emberi lény képzeletében cselekszik és ily módon előre "megtervezi", végrehajtja, kipróbálja és ellenőrzi valóságos cselekedeteit, nem szinészkedés s el, hanem belső színjátszással. Olyan módon, hogy képzeletében előlegezi, végigéli a másik ember várható cselekvéseit is, választ közülük, dönt és eszerint cselekszik. Ketten ülnek egy szobában, egy fiu és egy lány. A fiu szeretné megölelni a lányt. Villámsebességgel, egy pillanat tízezred része alatt lejátszódik képzeletében, hogy közeledését miként fogadja majd a lány. Eltaszitja-e vagy visszaöleli? Ezt a lány magatartásából, tekintetének, arcának, viselkedésének apró rezdüléseiből: önkéntelen testjátékából következteti, és eszerint cseleks zik. Ugyanezzel a másik személybe átlényegülő belső színjátszással előlegezi folytonosan következő cselekvéseit a vizsgázó diák és a vizsgáztató tanár, az élőszóval érvelő propagandista, a bíró és a vádlott, a vevő és az eladó, a szülő és a gyermek, az igazgató és a beosztott, a sakkjátékos, az öklöző, a kardvivó, a